Tíz nagyszerű leves a világ minden tájáról
Minden országnak megvan a jellegzetes levese.
Legyen akár forró és húsos, akár frissítően hűvös vagy éppen krémes fogás, a levesek minden gasztrokultúrában jelen vannak. A legtöbb országnak megvan a maga jellegzetes, helyi alapanyagokra és az arrafelé népszerű fűszerekre épülő levese, amelyet akár otthon is elkészíthetünk.
Miso leves – Japán
Minden japán konyhában és étteremben jelen van ez a húsleves alapú hagyományos étel, amely úgy készól, hogy az általában szója, rizs vagy árpa erjesztéséből nyert miso pasztához forró vizet öntenek. Régióktól függően rengeteg verziója létezik, egyes helyen tofu és tengeri alga is kerül bele, máshol zöldségekkel vagy hallal gazdagítják.
Borscs leves – Ukrajna
Bár eredetileg Ukrajnából származik, a borscs Oroszországban és egész Kelet-Európában is népszerű étel. Számos alkotóeleme közül a cékla a legfontosabb, ennek köszönheti rózsaszín vagy élénkvörös színét. Ezen kívül rendszerint különböző gyökérzöldségeket és hüvelyeseket is tartalmaz, de sokszor főznek bele húst és paradicsomot is. A forró levest hagyományosan némi joghurttal vagy tejföllel ízesítik.
Ribollita – Olaszország
Egy rusztikus, rendkívül laktató toszkán zöldségleves, amelynek a belefőzött szikkadt kenyér adja a különlegességét. A ribollita többek között fekete káposztát, canellini babot, burgonyát és répát is tartalmaz.
Gazpacho – Spanyolország
A nyári meleget ellensúlyozva hidegen tálalt leves a spanyol gasztronómia egyik különlegessége. A krémes levesbe paradicsom, uborka, paprika, fokhagyma, olívaolaja és egy kis kenyér is kerül, és általában jéggel együtt turmixolják őket össze, hogy megmaradjon a zöldségek élénk színe. A gazpachónak immár többféle receptje is létezik, egyesek például tököt vagy krumplit is tartalmaznak.
Pho leves – Vietnám
A vietnámi származó pho leves a modern gasztronómia egyik legnépszerűbb fogása lett. Intenzív ízét a lassú főzésnek, valamint a belé kerülő gyömbérnek, halszósznak, újhagymának és csillagánizsnak köszönheti. A főtt rizstészta mellé tehetünk többféle zöldséget és ízlés szerint húst is.
Tom Yum – Thaiföld
Ez az aromás, fűszeres fogás eredetét tekintve thaiföldi ételnek számít, de Délkelet-Ázsia többi országában, így Malajziában, Kambodzsában és Laoszban is rengeteg változata létezik. Fő összetevői a citromfű, a kaffír lime levél, a halszósz, a chilipaszta, a hagyma és a limelé, fehérjeként pedig rendszerint garnélát tesznek bele.
Bouillabaisse – Franciaország
A Marseille vidékéről származó, többféle halból készült leves a hagyományok szerint a szegények étele volt, akik azokat a tengeri élőlényeket főzték bele, amelyeket a halászok nem tudtak eladni. A klasszikus francia bouillabaisse-be legalább négy „alaphalnak” kell kerülnie – ezek a vörös sügér, az angolna, a gurnard és skorpióhal. Rendszerint egyéb tengeri herkentyűket, például kagylókat és garnélát adnak hozzájuk, majd fokhagymával, babérlevéllel, sáfránnyal és citromhéjjal ízesítik a levest.
Harira – Marokkó
A marokkói konyha egyik jellegzetes étele egy rendkívül gazdag, laktató leves, ami a hagyományok szerint különleges alkalmakkor kerül az asztalra. A pikáns és fűszeres leves marhahúsból, csicseriborsóból és paradicsomból főzik, kurkumával, gyömbérrel, korianderrel, köménnyel és petrezselyemmel fűszerezve.
Menudo – Mexikó
A menudo egész Latin-Amerika egyik kedvenc levese, így a receptje is országról országra módosul. A hagyományos mexikói változat pacalt, chilit, paradicsomot, limelevet, hagymát, oregánót és koriandert tartalmaz.
Lohikeitto – Finnország
Az észak-euróoai országokban, főleg Finnországban elterjedt lohikeitto póréhagymából, burgonyából és sárgarépából készül, és többnyire friss lazacfilével tálalják. A régió gasztronómiájának jellegzetesen egyszerű fűszerezése itt is megmutatkozik, a általában kaprot, borsot és sót, valamint egy kis tejszínt vagy tejet adnak hozzá.