5 érdekesség, amit nem tudtál a világ leghíresebb parkjáról

A New York-i Central Park számtalan emlékezetes filmjelenet helyszíne, ezzel együtt a mai napig őriz néhány titkot.

Fotó: Shutterstock

A Central Park a világ egyik leghíresebb parkja, a városi parktervezés egyik iskolapéldája. A nevét szinte mindenki ismeri és aki valaha járt már a nagy almában biztosan sétált benne, de mégis tele van titkokkal, amik még a tősgyökeres New York-iaknak is meglepetést okoznának. Íme, 5 érdekesség a parkról, amit a legtöbben nem tudnak.

A rejtett madárrezervátum

Fotó: Shutterstock

1934-ben a Central Park délkeleti sarkát Robert Moses, az akkori főépítész lezáratta, azzal a szándékkal, hogy végül majd egy madárvédelmi terület létesüljön itt. A madarak és a természet csaknem 70 évig érintetlen volt a másfél hektáros területen, amikor a Városfejlesztési Hivatal megállapította, hogy a különleges madárfajok mellett az invazív fajok is elszaporodtak. Éveken keresztül dolgoztak rajta, hogy a Hallett Nature Sanctuary-nek keresztelt területen visszaállítsák a természet egyensúlyát, ma pedig már valódi madármenedék bújik meg itt, ami nyáron bárki számára látogatható.

Kövesd a lámpákat!

Fotó: Shutterstock

A Central Park hatalmas területű, és bár a városra jellemző a rácsos elrendezés, maga a park tele van zegzugos részekkel, kanyarodó utakkal, így könnyű elveszíteni a megfelelő irányt. Mielőtt a GPS-alapú térképek elterjedtek volna, bizony könnyen eltévedhetett volna valaki a parkban, ha a fejlesztők nem gondoltak volna arra, hogy a lámpaoszlopok segítségével utat mutatnak a sétálóknak. Az öntöttvas lámpaoszlopokon egy-egy számot találunk, amiből az első 2 számjegy megmondja, hogy melyik a legközelebbi keresztutca, a harmadik azt árulja el, hogy mennyire vagyunk közel a park középpontjához (minél nagyobb a szám, annál közelebb), míg az utolsóból megtudhatjuk, hogy a keleti vagy a nyugati oldal van-e közelebb (előbbit páros, utóbbit pedig páratlan szám jelöli).

A suttogó pad

Fotó: Wikipédia

A park egyik kedvelt látványossága a Shakespeare-kert, amelyet a drámaíró halálának 300. évfordulóján neveztek el így és ahol az életműben említett összes virág és növény megtalálható. A közelben található a Delacorte Színház is, ahol már hagyománnyá vált a Shakespeare a parkban elnevezésű rendezvény. A kert egyik legkülönlegesebb padja is itt található, a Charles B. Stoverről, a park egykori pénzügyi biztosáról elnevezett íves kőpadot úgy alakították ki, hogy a két végén ülő ember suttogva is tisztán érti, hogy mit mond a másik.

Vízesésekből ívóvíz

Fotó: Shutterstock

A Central Parkban legalább öt vízeséssel találkozhatunk és ezek mindegyikében a város csapvize folyik. A tiszta víz egyenesen a Catskills-hegység felől érkezik a park Jacqueline Kennedy Onassis nevét viselő víztározójába, és bár valóban alkalmas ivásra, valószínűleg kapnánk néhány furcsa pillantást, ha kulacsunkat a vízesés alá tartanánk.

Titkos barlang

Fotó: Shutterstock

A park északi széléhez közeli, 38 hektárnyi erdei terület kanyargós ösvényekkel alkotja az úgynevezett Ramble-t, amely a Central Park egyik legzöldebb része. Fákkal borított dombjai között elrejtve egy kis barlang is található, a Ramble-barlang vagy más néven Indián-barlang, amit eredetileg a gyerekeknek építettek, azonban a park megnyitása után számos bűneset helyszíne volt. A város végül az 1930-as években lezáratta a barlangot, a bejáratához vezető kőlépcsőt azonban még ma is megtaláljuk.

AMI MÉG ÉRDEKELHET