Kína posztapokaliptikus szellemvárosainak titka
Üresen állnak a több százezer emberre tervezett lakónegyedek.
Nem ritka látvány Kínában, hogy a közelmúltban épült hatalmas városok állnak teljesen üresen – csupán urbexesek és kalandvágyó utazók keresik fel őket. De miért csődöltek be ezek az ingatlanprojektek és mi lehet a sorsuk?
A 21. század első két évtizedében a kínai vezetés nagyszabású tervekkel vágott bele az ingatlanfejlesztésbe, jelenleg azonban tucatnyi üresen álló várost vagy városrészt találunk az ázsiai országban, ahol nem sikerült befejezni a megkezdett építkezéseket. Ilyen többek között a Pekingtől északkeletre található Senjang dombvidékre tervezett állami vendégházak (State Guest Mansions) története is: az eredetileg a társadalom vezető rétegének szánt villák között manapság legfeljebb marhacsordák és kalandorszellemű utazók kóborolnak. A kivitelezéssel 2010-ben megbízott, sanghaji székhelyű Greenland Group projektje – az Architectural Digest cikke szerint – alig két éven belül becsődölt, sorsára hagyva a félkész, omladozó épületeket.
A sors iróniája, hogy a területet a városi elit helyett a gazdák kezdték birtokba venni és felszántani. Az elhagyatott kúriák garázsait szénatárolásra használják, a modern kerítések mögött pedig tehenek legelnek. „Ezek az otthonok milliókért keltek volna el, de a tehetős vásárlók egyet sem vettek meg közülük” – nyilatkozta egy helyi gazda a HKFP-nek. A Greenland Group projektje csak egyik példája a kipukkant kínai ingatlanlufinak: az évtizedekig bővülő piac ugyanis megérzi az elöregedő társadalom, a lakhatási válság és a koronavírus-járvány hatásait, hatalmasra nyitva az ollót a kereslet és a kínálat között. Az elmúlt években több nagy kínai lakóingatlan-fejlesztő vállalat is csődbe ment, befejezetlen épületek tömegét hagyva maga mögött.
Nemcsak Kínában, hanem még a határokon túl is, mint a 100 milliárd dolláros malajziai Forest City gigaprojekt példája mutatja. A kínai fejlesztők eredeti terveiben egy 700 ezer embernek otthon adó zöld város megépítése szerepelt, de a tudósítások szerint ennek alig 10 százaléka készült el.
Manapság mintegy kilencezren lakják a látogatók által legtöbbször csak szellemvárosnak nevezett Forest Cityt.
Az Al Jazeera tavaly arról számolt be, hogy a lakosok egy része szereti ugyan a hely csendességét, de a zöld városnak bőven vannak hiányosságai: kevés az étterem, magányos hajók sorakoznak a parton, és a lakosok többsége csak ideiglenesen ott élő külföldi, aki nem igazán járul hozzá a helyi gazdasághoz. Ennek ellenére még vannak, akik bíznak Forest City jövőjében, amely a gondok orvoslása esetén még tényleg nagyszerű település válhat.