1987 május 28-án Mathias Rust, egy alig 19 éves német fiatal vezette kisrepülőgép landolt Moszkva központjában, a Vörös téren. A hidegháború utolsó éveinek egyik legvakmerőbb kalandja szovjet katonai vezetők egész sorának állásába került.

Amikor Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Ronald Reagan amerikai elnök nem tudott megegyezésre jutni az atomfegyverek számának csökkentéséről az 1986 októberében megtartott a reykjavíki csúcstalálkozón, egy világmegváltó terveket dédelgető német tinédzser, Mathias Rust, elhatározta, hogy saját eszközeivel lép fel a béke érdekében.

„Úgy gondoltam, hogy minden ember ezen a bolygón felelős valamilyen előrelépésért, lehetőséget kerestem arra, hogy kivegyem a részem ebből” –emlékezett vissza a történetre Rust, aki akkor már rendelkezett pilótaengedéllyel és 50 órányi repülési tapasztalattal is.

1987 május 13-án Rust egy Cessna típusú géppel észak-európai körutazásra indult Hamburgból – azt viszont már nem említette meg a szüleinek, hogy ez a szovjet fővárosban található Vörös teret is útba akarja ejteni. Bár az akció előtt sokat vívódott magában, végül Helsinkibe érkezése után mégis belevágott az őrült tervbe.

Amikor május 28-án reggel felszállt a finn fővárosból, a helyi légiforgalmi irányítással még azt közölte, hogy Stockholmba indul, ám nem sokkal a felszállást követően már épp az ellenkező irányba, Moszkva felé fordult.

Amikor a világ legnagyobb légvédelmi rendszerével rendelkező Szovjetunió légterébe érkezett, a pánikba esett finnek hajtóvadászatot rendeltek el Rust felkutatására, mivel azt feltételezték, hogy a szovjetek lelőtték a gépét. Neki azonban emberi mulasztások következtében haja szála sem görbült: bár a szovjet radarok érzékelték a Cessnát, egy MiG vadászgép valamiért nem tekintette fenyegetésnek.

A manőver ugyan nem sikerült tökéletesen, de Rustnak sikerült leszállnia Moszkvában, a Szent Vazul-székesegyház mellett. Tettének viszont komoly következményei lettek: Gorbacsov az esetért felelős főtisztek egész sorát, több mint 150 embert váltott le, beleértve a védelmi minisztert, Szergej Szokolov marsallt is.

Rustot négy éves, munkatáborban letöltendő börtönre ítélték, amelyből azonban alig 14 hónapot töltött le. Amikor ugyanis Reagan és Gorbacsov 1988-ban aláírta az atomsorompó-szerződést, a német fiatalembert is szabadon engedték.