​A világ legkisebb városaként számon tartott Hum Horvátország északnyugati sarkában, az Isztriai-félsziget szívében bújik meg. Alig két utcájával és maréknyi épületével ugyan nehéz városnak nevezni, ám mivel kevés lakosa ellenére is megőrizte városias jellemzőit, továbbra is így hivatkoznak rá. És van egy másik különlegessége is: a helyi fagyöngypálinka.

A Rijekától nyugatra, az Isztria-félsziget szívében található, 13 négyzetkilométeren elterülő település azzal került be a Guinness-rekordok közé, hogy alig ötvenen lakják. Hum szinte semmit sem változott az elmúlt évezredben: két szűk utcácskáiban és középkori kőépületeiben mintha megállt volna az idő.

A legenda szerint a Mirna-völgy hegyvidéki településeit óriások kezdték építeni, azonban kifogytak a szükséges kövekből, mielőtt Humot is teljesen be tudták volna fejezni. Ezért úgy döntöttek, hogy egy miniatűr várost készítenek.

Az alig 100 méter hosszú és 30 méter széles középkori várost a 11. században alapították, erre emlékeztet a Humot körbevevő várfal is. Bejáratát egy bástya őrzi, a 16. században pedig egy harangtornyot és egy fedett erkélyfolyosót (loggiát) is építettek.

Méretéből adódóan nincs túl sok látnivaló, az egyik legjelentősebbnek a 12. századi Szent Jeromos-templom számít, ahol a horvát glagolita irodalmi kultúra legrégebbi példáival találkozhatunk. A városkán végigfutó, glagolita-folyosónak nevezett három kilométeres útvonal kőszobrai a glagolita ábécé egy-egy betűjét testesítik meg.

A dupla ajtóval lezárt folyosón átsétálhatunk a közeli Roč faluba is.

Humot zöldellő mezők veszik körül, amelyek a gyógynövények és teafüvek ideális termőhelyei. Ezt használja ki a helyi vendéglő is, ahol 2000 éves recept alapján készül a városka ikonikus itala, a biska – egy erősen fűszeres, fagyöngyből főzött pálinkafajta.

Az alkoholos italok készítése amúgy is Hum másik nevezetességének számít.

A bejárathoz közeli szeszfőzde állítja elő a díjnyertes Aura Karbun gint és a szintén számos érmet nyerő Aura Teranino likőrt is. Utóbbi egy családi recept alapján a teran szőlőfajtából készül, és leginkább borpárlatnak mondható. A már említett fogadóban a helyi gasztonómia finomságait is megkóstolhatjuk, többek között a szarvasgombás tésztát (Fuži), a Kroštule nevű édes tésztás süteményt vagy a vörösböros isztriai levest, az Istarska supát.