Isztria belső területei is igazi, felfedezésre váró kincseket rejtenek, olyan helyeken, ahol összefonódik a történelem, a kultúra és a természet.

​EGY NAP ALATT VÉGJÁRHATÓ VÁROSKÁK

Egyedülálló élmény Isztriai-félsziget szívében kalandozni, hiszen a belső területeket egyelőre elkerülik a turisták tömegei, így nyugodtan megismerhetjük a horvát kisvárosok és falvak klasszikus hangulatát. Pazin, Hum, Motovum, Grožnjan és Labin nem pusztán nevek a térképen, hanem az évszázadokon átívelő történelem élő lenyomatai, lenyűgöző tájba olvadva. Mivel egymás mellett helyezkednek el, akár egyetlen nap alatt is végigjárhatjuk őket.

Labin a félsziget keleti részén fekszik, alig két kilométerre a tengertől. A remek éttermekkel és pizzériákkal teli óváros a hegy tetején épült, így lenyűgöző kilátást nyújt a Kvarner-öbölre és a szőlőkkel borított dombokra. A középkori és barokk történelmi nevezetességek mellett Labin olyan eseményekkel is várja a látogatókat, mint a „Kulturális Nyár” komolyzenei fesztivál vagy a „Labin Art Republiqua” (Labin Művészeti Köztársaság) elnevezésű rendezvény.

A hasonló méretű Pazin a félsziget közepén helyezkedik el, és legfőbb nevezetessége egy 130 méter magas sziklára épült középkori erőd. A Pazinčica-patak szurdoka fölé magasodó vár meseszép kilátást nyújt a környező vidékre. Az erőd oldalában tátongó 100 méter mély és 20 méter széles víznyelő egy barlangban folytatódik, így a patak csak több kilométer után, a Lim-fjordban bukkan elő újra a fold alól. A szurdok két ismert irodalmi műben is felbukkan: egyes vélemények szerint Dante róla mintázta az Isteni színjátékban a Pokol kapuját, míg a Sándor Mátyás című Jules Verne-regényben a várban raboskodó gróf a szakadék vizébe ugorva szabadul meg.

Pazintól északra fekszik egy igazi kuriózum: Hum, a világ legkisebb városa. Alig két szűk utcájának tökéletes középkori hangulata időutazás érzését kelti, mivel itt szinte semmi sem változott az elmúlt évezredben, a 11. század óta szinte egyetlen új ház sem épült. A fennmaradt városfalakon belül két templomot és egy konobát (azaz vendéglőt) találunk, utóbbiban megkóstolhatjuk az évszázados recept alapján készült fagyöngypálinkát, a biskát. Kis területe ellenére Humban egy érdekes helytörténeti múzeum és egy galéria is található, amelyek a városka történelmét, kultúráját és művészeti örökségét mutatják be. A város szélén egy szeszfőzde működik, ahol két díjnyertes horvát ital, a Karbun gin és a Teranino likőr készül – utóbbi egy Teran szőlőből családi receptúra alapján készült vörösbor gyümölcspárlat, titkos fűszerezéssel.

Északnyugat felé haladva egy fennsíkon találjuk az „Isztriai Párizsnak” is becézett Grožnjan művészközösségét. A szelíd, festői isztriai tájak egyaránt megihletik az alkotókat és az utazókat, a középkori városka utcáin sétálva átjár minket a kreatív energia lüktetése. Ugyanakkor a város jazz fesztivállal és számos más zenei programmal is várja a látogatókat. Grožnjan joggal szerepel előkelő helyen az isztriai látványosságok között: a szűk középkori utcák ódon mediterrán házai között számos képzőművészeti galéria és stúdió található. A városfalakról lenyűgöző panoráma nyílik a környező szőlővidékre, a kör alakú óvárosban pedig helyi fogásokat kínáló vendéglők és kávézók sorakoznak.

​ISZTRIAI KONYHAMŰVÉSZET

A félsziget felfedezése nem lenne teljes a helyi gasztronómia és borok megismerése nélkül. A kontinentális és a mediterrán konyha ötvöződik itt, olyan ételekkel, mint a halak, tenger gyümölcsei, kukoricaleves, isztriai szarvasgombás tészta, vadasok, füstölt kolbászok, vadspárgás omlett és a különféle sajtok. Az étkezés rendszerint egy pohárka biska, mézes- vagy rutapálinka felhajtásával indul.

A helyi tavernák friss és ízletes fogásokkal várják a vendégeket, ugyanakkor itt nyíltak meg az első horvát luxus éttermek, és az isztriai borászatok is behálózzák az egész félszigetet. A népi és a polgári konyha, valamint a fine-dining egymást egészítik ki Isztriában, olyan alapanyagokra alapozva, mint a csúcsminőségű lisztből készült autentikus tésztafélék, osztriga, rákok, nemes halak, fehér és fekete szarvasgomba, vadon nőtt spárga, isztriai szárított sonka (pršut), szalonna, kolbász, ombolo (disznóhúsból készült étel), apró és nagy vadak. A szőlőültetvényekkel borított isztriai dombok borászai szenvedélyesen ragaszkodnak a tradíciókhoz, minőségi borokat készítve. Ezeket egy bortúra során ismerhetjük meg, betekintést nyerve az évszázados pincészetek életébe és megkóstolva a legfinomabb helyi borfajtákat.