Kappadókia valójában Kis-Ázsia egy részének ősi neve. Ma Törökországhoz tartozik, de az i.e. 6. században a Perzsa Birodalom része volt, a perzsák bukása után különálló tartományként működött, majd Kappadókiai Királyságként tartották számon. Ma az egykori tartomány belső részét nevezik Kappadókiának.

Templomok és föld alatti város

Kappadókia ma turista-látványosságnak számító föld alatti városa egykor az első keresztények búvóhelye volt. Az aszkéta szerzetesek rájöttek, hogy a puha kőzetbe könnyen vájhatnak barlangokat, folyósokat, szobákat, és a magas sziklatornyok elegendő védelmet is nyújtanak a betolakodók ellen. A sziklatemplomok között vannak puritán, egyszerű lakok és díszes, boltíves templomok is. A Göreme-völgyben ma 365 ilyen sziklatemplom látható.

Évente közel 2 millió turista érkezik Kappadókiába: fele-fele arányban külföldiek és hazaiak.

Tündérkémények a völgyben

Kappadókia nem csak kulturális szempontból, de a természeti adottságai miatt is egyedülálló. Több mint 8 millió évvel ezelőtt Kappadókia területén egy vulkáni kitöréssorozat zajlott, amely vastag, néhol több száz méteres porózus vulkáni kőzetréteggel borította el a környéket, majd erre a könnyen málló kőzetre különböző, nagy keménységű kőrétegek kerültek. Az esős és a száraz időszakok váltakozása, valamint az erős szelek formálták karcsú tornyokká ezt a könnyen málló kőzetet.

Fotógaléria

Ben Böhmer egy Kappadókia felett szálló hőlégballonban rögzítette szettjét