A síalagutak kialakításában látják a síelés lehtséges jövőjét a klímakrízis közepette Svédországban. A skandináv államban 2006-ban épült meg az első síalagút Torsbyben, amely akkoriban a világ leghosszabb ilyen jellegű építménye volt.

Egyesek ugyan továbbra is ellenállnak a beltéri síelés gondolatának, hiszen – mint Therez Söderberg, a Torsbyben létesített síalagút vezetője mondta – sokakban él az képzet, hogy a síelés csakis szabadtéri tevékenység lehet. Ugyanakkor sok más "szabadtéri" sportot is űznek zárt helyen, például az úszást, a korcsolyázást és a jégkorongot is.

Svédország gyakorlatilag évezredek óta úttörő szerepet játszik a síelésben: a lappföldi számikat sokan a tevékenység feltalálóinak tartják, az észak-svédországi Umeå városában található múzeumban pedig látható a világ egyik legrégebbi, 5200 évvel ezelőtti síléce is.

A síalagút gyakorlatilag ezt a szellemiséget viszi tovább.

A két, egymással párhuzamosan futó, 1,3 km hosszú szakasz mindkét irányba síelhető, így összesen 2,6 km hosszú "pálya" jön létre. A hurok egy sportcsarnok méretű, világos fedett térben kezdődik és végződik. Az alagutak nyolc méter szélesek és négy méter magasak, a betonfalakkal félkör alakú csövet alkotnak a síelők körül, akiket a mennyezeten elhelyezett sávos fények világítanak meg. A hőmérséklet -4 °C-ra van beállítva, a levegő pedig mozdulatlan és csapadékmentes. Az innovatív hűtőrendszer földalatti csőhálózatot használ, amelyet permafroszt borít.

Mivel a Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet az 1991-2020 közötti időszakban 16 nappal rövidebb éves hótakarót regisztrált az előző 30 évhez képest, és az ország vezető kiadványainak címlapjai a hóhiányt siratják, talán nem is olyan rossz dolog, ha a sportág kedvelői ugyan beton alatt, de mégis hódolhatnak a kedvenc időtöltésüknek. Ugyan madárcsicsergés vagy a fenyőket mozgató szél helyett a tetőn lévő ventilátorrendszert hallják, de legalább síelnek.

A létesítmény használói változatos körből kerülnek ki, a szabadidős sportolóktól a diákokon át egészen az Egyesült Államok sífutó válogatott keretének tagjaiig. Egyes látogatók azért jönnek, hogy a világ legrégebbi és legnagyobb éves sífutóversenyére, a 90 km-es Vasaloppetre készüljenek fel, amelynek 100-ik kiadását 2024. március 3-án ünneplik majd, 50 000 fős, kolosszális mezőnnyel.