Sivatagi lávajáratokban találták meg az őskori emberek nyomait
Történelmi jelentőségű régészeti felfedezés Szaúd-Arábiában.
Fotó: Shutterstock
Lenyűgöző leletekre bukkantak a szaúd-arábiai sivatagban kutató régészek: most először találtak emberi jelenlétre utaló nyomokat az ország legnagyobb lávajáratában. Ebből arra következtetnek, hogy 7-10 ezer éve itt élő emberek ilyen helyekre menekültek a hőség elől.
Történelmi jelentőségű régészeti felfedezés történt Szaúd-Arábia északi részén, az archeológusok ugyanis először találtak bizonyítékot arra, hogy az emberek már az ősidőkben használták a sivatag mélyén húzódó lávacsöveket – írja cikkében a New Scientist. A lávacsövek olyan barlangok, amelyeket vulkánkitörések hoznak létre. Amikor a lávafolyam felszíne lehűl és megszilárdul, az alatta levő kőzet továbbra is forró, olvadt állapotú marad, és a csőből kifolyva egy alagutat marad utána.
Mathew Stewart, az ausztráliai Griffith Egyetem kutatója a Medina közelében található Umm Dzsirszan-barlang mélyén bukkant emberi jelenlétre utaló maradványokra. A 1,5 kilométeres hosszával Szaúd-Arábia legnagyobb lávacsövének számító Umm Dzsirszanban kőeszközöket, angyagedényeket és csontokat is találtak. Bár emberi csontok is akadtak köztük, a régészek azt feltételezik, hogy ezeket hiénák vagy más állatok hurcolhatták oda.
Stewart és csapata már több mint másfél évtizede végez ásatásokat a régióban, és ezalatt több olyan felszíni kőépítményt is találtak, amelyek igazolták, hogy már az őskorban éltek ott emberek. A száraz és forró sivatagi éghajlat azonban lebontotta a szerves anyagok nagy részét, jelentősen megnehezítve a kormeghatározást. A lávacsövek viszont jóval kellemesebb klímájukkal védettséget nyújtottak a térség lakói számára. Ezek falain számos barlangrajzra is bukkantak, amelyek főleg juhokat és kecskéket ábrázolnak.
„Legfőképp barlangokat kutató tudósként óriási izgatottsággal töltött el az, hogy létezik egy másfajta barlangrendszer, amit egykor emberek használtak. Ezek a leletek igazi kincseknek számítanak az Arab-félszigeten kutató régészek számára, akik egy olyan régióban dolgoznak, ahol eddig nem nagyon végeztek átfogó archeológiai kutatásokat, feltárásokat az őskorra vonatkozóan” – mondta a felfedezésről Mike Morley, az ausztrál Flinders Egyetem munkatársa.