A Katskhi hegyoszlopot a környékbeliek az Élet oszlopaként, illetve az Igaz Kereszt szimbólumaként tartják számon, így nem meglepő, hogy történetét számos legenda övezi. A szikla tetején álló kápolnáról jó ideig nem tudtak sokat, hiszen a meredek sziklafal megmászása a legtöbb ember számára túl nagy feladatnak számított.
Fotó: Shutterstock
A világ egyik legmagasabban fekvő kolostorát Hitvalló Szent Maximosz keresztény szerzetes, teológus és tudós tiszteletére húzták fel a sztiliták. Az aszkéta remeték, akik az ókor és a középkor idején életük egy jelentős részét valamilyen oszlopon vezekelve töltötték, úgy hitték, hogy az ehhez hasonló magas sziklákon való imádkozással eltávolodhatnak a világi kísértésektől. A Katskhi hegyoszlop mindig is szent helynek számított: az ősi vallások termékenységi rítusokat gyakoroltak itt, a 4. században bevezetett kereszténység óta pedig az oszlop az ortodoxok istentiszteleti helyévé vált.
Fotó: Shutterstock
A Katskhi hegyoszlopról egyébként először a 18. században emlékeztek meg írásban, amikor is Vakhushti herceg úgy írta körül a kápolnát, mint az „épület, amit senki sem tud megközelíteni". Az első dokumentált látogatásra 1944-ben került sor, ekkor Alexander Japaridze hegymászó és Levan Gotua író egy kis csoporttal küzdötte fel magát a mészkőoszlop tetejére. A szikla tetején található romok minden bizonnyal két, a 9-10. századból származó templom maradványai, illetve hogy ezek remetelakként szolgáltak – a szakértő teóriáját csak alátámasztotta, hogy az expedíció során egy hatszáz évvel ezelőtt élt sztilita szerzetes csontmaradványaira is rábukkantak.
Fotók: ¡HOLA! Colombia
Az 1990-es években újjáéledt a sziklán a vallási tevékenység, ugyanis 1995-ben egy helyi szerzetes, Maxim Quavtaradze úgy döntött, remeteként szeretné folytatni életét. A helyiek segítségével felújították a kolostort, és ekkor került a falra az a 40 méter hosszú vaslétra is, ami jelentősen megkönnyítette a feljutást. Maxim szerzetes ezt követően több mint húsz évig élt a szikla tetején, míg végül a sok érdeklődő turista miatt 2015-ben végleg leköltözött. „A legelső szerzetesek nagyjából a 10. és a 11. század idején költöztek be a kolostorba, ám azóta a hegyoszlop turisztikai látványossággá nőtte ki magát, és elég nagy a zaj a környéken. Így szerzetesekként nem nagyon kapjuk meg azt a nyugalmat és elvonulást, amire vágynánk. Emiatt a legtöbben, beleérte Maxim szerzetest is, csak néhány órára megyünk fel a csúcsra, majd visszatérünk a helyi közösségbe” – idézte a BBC Ilarion atyát, a kolostor vezetőjét. Hogy megvédjék az épületet, illetve, hogy a Katskhi hegyoszlop szent hely tudjon maradni a kolostort 2018 óta tilos meglátogatnia a turistáknak.