Míg az emberek várható élettartamát kiszámításánál ma már rengeteg faktort vesznek figyelembe, addig a kutyák esetében még az sem tisztázott, hogy vannak-e befolyásoló tényezők. Ezért a Scientific Reports tanulmánya nemcsak azért rendkívül jelentős, mert nagyon nagy mintával dolgozott, hanem mert ehhez hasonló tudományos kutatás eddig egyáltalán nem is létezett. A kutatócsoport összesen 584 734 kutya adatait vizsgálta meg és hasonlította össze, hogy kiderítse, melyik típusok esetében a legnagyobb a korai halálozás veszélye. A brit kutatók 18 különböző forrásból jutottak hozzá az állatok adataihoz, többek között tenyésztőktől, állatorvosoktól, kisállat-biztosítóktól, önkéntes szervezetektől és a tudományos intézetektől is.

A felmérésben kutyák 155 fajtatiszta vagy minősítetten keresztezett fajtából kerültek ki, és közel egyforma arányban szerepeltek közül már elhunyt (284 732) és még élő (299 847) állatok. A fajta, a nem, a születés dátuma és az elhunyt állatoknál a halál időpontja mindegyiknél szerepel az adatok között. A fajtatiszta állatokat a kutatók méret (kicsi, közepes, nagy) és fejforma (rövid orrú, közepes orrú, hosszú orrú) kategóriákba sorolták, majd valamennyi kategóriában és a keresztezett csoportokban is megállapították a várható élettartam mediánját. Végül a várható élettartamot a nem, a méret és a fejforma minden egyes kombinációjával is kiszámították.

Az eredmények alapján a fajtiszta kutyák között a kistestű, hosszú orrú nőstény állatok esetében a legmagasabb a várható élettartam, átlagosan 13,3 év. A laposabb fejű fajták medián élettartama 11,2 év, az ilyen kutyák élete 40 százalékkal nagyobb eséllyel rövidebb, mint például a spánielekhez hasonló, közepesen hosszú orrú állatoké. A 12 legnépszerűbb fajtatiszta kutya az adatbázis fajtatiszta egyedeinek több mint felét tette ki, ezek közül a labradorok medián élettartamát 13,1, a jack russell terrierekét 13,3, a cavalier king charles spánielekét pedig 11,8 évben állapították meg.

A kutatás alapján a fajtiszta kutyák várható medián élettartalma (12,7 év) magasabb, mint a keresztezett fajoké (12 év), valamint a nőstények általában tovább élnek (12,7 év), mint a hímek (12,4 év). Az egyre népszerűbb laposfejű fajtáknál, mint például a bulldogoknál és a mopszoknál, az átlagosnál jóval több egészségügyi problémára bukkantak. Ezek közül az egyik leggyakoribb a légzést befolyásoló brachycephal obstruktív légúti szindróma (BOAS) volt, amelynek tünetei között szerepel a túlhevültség, a nehézlégzés, a mozgás elutasítása, az öklendezés, az alvászavar és a gyomor-bélrendszeri panasz(ok) is.