A város legfőbb nevezetessége a vár, ahol az első igazán nagy vereségét szenvedte el az Európát leigázni igyekvő Oszmán Birodalom. Történetének leghíresebb eseménye az 1552-es ostrom, amikor Dobó István várkapitány kétezer fős védőserege a harmincszoros túlerővel szemben megvédte a várat. A vármúzeumban Eger és a vár történetével ismerkedhetünk meg, a Hősök termében pedig megtekinthetjük Dobó István sírkövét és a várvédők névsorát is.

A szultánoknak 44 évet kellett várniuk, amíg az egri vár a kezükre került. Az Oszmán Birodalom 1596-tól 1687-ig birtokolta Egert, és ebben az időszakban tíz minaretet építettek a városban, melyek közül csak egy maradt fenn. A 40 méter magas, homokkőből készült torony Európa legészakibb oszmán minaretje, amely egyben Észak-Magyarország egyik leglátogatottabb műemléke. Aki nem riad vissza a szűk csigalépcsőtől, 98 lépcsőfokot megtéve jut az erkélyre, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra.

A törökfürdő medencéje még az oszmán hódoltság idején, 1610 és 1617 között épült.

A fürdőt a következő évszázadokban többször kiegészítették és átépítették. Az épület domináns része a kupola, melynek burkolata 200 ezer darab aranyozott mozaikból áll. Az egri törökfürdő ritkaságszámba menő radonos gyógyvize a medence hézagosan lerakott padlózata alatt lévő forrásokból tör fel. Összesen hat medence található itt – hagyományos török ilidzsa, hamam, valamint wellness medencék.

Nincs olyan borbarát, aki Egerben járva ne keresné fel a Szépasszony-völgyet.

A belvárosból mindössze néhány perc alatt elérhető völgy az Egri borvidék központja, ahol számos pincészet működik. Egy „pinceváros”, ahol a puha vulkáni tufába vájt borospincék hosszan nyúlnak be a hegy belsejébe.

Egertől mindössze nyolc kilométerre, Egerszalók község közelében pedig egy ritka természeti képződmény várja a látogatókat. A feltörő termálvízből kicsapódó kalciumkristályok egy hófehér travertindombot hoztak létre – hasonlót csak a törökországi Pamukkalében és az amerikai Yellowstone parkban láthatunk.