Mit adtak nekünk a rómaiak? – teszik fel a kérdést gúnyosan a Brian élete című Monty Python klasszikusban, hogy aztán kiderüljön: elég sokat. Íme, öt terület, amire nem is gondolnánk.
Könyv
Fotó: Pexels
Igen, a nyomtatott könyvet Gutenbergnek köszönhetjük, de magát a lapozható kötetek koncepcióját a rómaiak honosították meg. A lapokból álló kódex ötlete állítólag magától Julius Caesartól ered – amíg hadvezértársai végeláthatatlan, sokszor 6-8 méter hosszú tekercsekre írtak, ő volt az, aki darabokra vágatta és összefűzte a tekercslapokat, megkönnyítve a kívánt információ kikeresését. A kódex a könyv fejlődéstörténetének legfontosabb állomása a nyomtatás feltalálása előtt.
Globalizáció
Fotó: 123rf
Az ősi út, a Via Appia Antica Rómában
Gazdaságilag összekapcsolt világ, a közösségek közti gyors kommunikáció, a távolság viszonylag gyors leküzdése, vagyis a globalizáció – modern jelenségnek hisszük, pedig ez is római produktum. Nagy birodalmak, hegemóniák a Britanniától Észak-Afrikáig, az Atlanti-óceántól Közel-keletig elterülő, kétezer évvel ezelőtti Római Birodalom előtt is léteztek, de a módszerek, amelyekkel fenntartották és igazgatták a latin impériumot meghatározták a mai globális világ kialakulását is. Róma igyekezett garantálni a népek békés és stabil együttélését, minden más korábbi hódítóknál jobban odafigyeltek a határokon belüli mobilitásra és a lakosok bevonásába a birodalom közös életébe.
Lakókomfort
Elég körülnéznünk az otthonunkban, hogy értékelni tudjuk milyen nagy hatással voltak a rómaiak a kétezer évvel későbbi, modern életvitelre is. A falon lógó kalendárium és a beton a talpunk alatt csak egy része ennek, de a konyhai edényeik sem változtak sokat az utóbbi kétezer évben. A szobánkban lévő kanapé is tőlük ered és a belső fűtésrendszer ötlete is – igaz, ma már más technológiát használunk. A vízvezetékeikről is híres rómaiak nagyban meghatározták azt, mit is gondolunk ma az otthon alapvető komfortjáról.
Gasztronómia
Fotó: Unsplash
Borászat a franciaországi Saint-Émilionban, az egykori Aquitániában
Az ókori irodalom és a leletek tanúsága szerint az étel nagyon fontos volt a rómaiak számára –hozzáállásuk, kíváncsiságuk és elkötelezettségük rányomta bélyegét a mai európai gasztronómiára is, főleg az alapanyagok terén. Az ógörögöknél alapvetőnek számító olívaolaj és a bor előállítási módszereit a rómaiak terjesztették el, így Ibéria területén is ők kezdtek termeszteni olajbogyót, és ők rakták le az alapjait a francia és német borvidékek egy részének is. Nagyon érdekelte őket a távoli vidékek gasztronómiája: nekik köszönhetjük, hogy a barack, a cseresznye, a bors és a csirkehús alapvetővé vált az európai konyhában.
Választási rendszer
A ma demokráciának nevezett kormányzási rendszer ugyan Athénból ered, de azt ma minden bizonnyal nem neveznénk annak. Az ógörögök ugyanis sorsolással választották ki tisztségviselőiket, a népakaratot közvetítő képviselőkön alapuló mai választási rendszer elődje a római alkotmányban keresendő. Igaz, náluk még nem minden szavazat volt egyenlő, de ők alakították ki a számos európai országban ma is létező parlamenti felsőház, a szenátus rendszerét is.