Ezeket az európai világörökségi helyszíneket ajánlja az UNESCO
Egy különleges lista felfedezetlen látnivalókkal.
Az UNESCO közzétett egy saját listát az utazók által rendszeresen elkerült világörökségi helyszínekről.
Dolomitok – Olaszország
A Déli-Mészkőalpok hegyeinek észak-olaszországi szakasza 2009-ben került be az UNESCO Világörökségbe. Az összesen 18 csúccsal rendelkező, több helyen is 3000 méternél magasabb hegységet kilenc, változatos természeti kincsekkel rendelkező térség alkotja, amelyeket több százmillió évvel ezelőtt még teljesen elborított a tenger. A Dolomitok télen nagyszerű síterepnek számítanak, a melegebb hónapokban pedig túrázók, kerékpárosok és sziklamászók teszik itt próbára magukat.
Luxemburg
A Franciaország, Németország és Belgium közé szorult miniállam nem szerepel túl sok utazó bakancslistás úti céljai között, pedig a főváros, Luxemburg óvárosa már harminc éve szerepel a világörökségi helyszínek sorában. Legrégebbi részei még a 10. századból származnak: Európa egyik legszebb erkélye, a Corniche, valamint a grandiózus Grand Ducal-palota is megér egy látogatást, de elsétálhatunk a romantikus hangulatú Grund-kerületbe is.
Watt-tenger – Németország
Az Északi-tenger melléktengereként Németország északi partjainál húzódó Watt-tenger a Föld legnagyobb egybefüggő árapálysíkságának részét képezi, és számos állat- és növényfaj otthonául szolgál. Természetvédelmi jelentősége ellenére kevesen látogatnak el a homokzátonyokkal, tengeri füves rétekkel, iszapos mocsarakkal, strandokkal és dűnékkel teli, egészen különleges régióba, ahol olyan ritka emlősöket láthatnak, mint a szürke fókák és a disznódelfinek. Itt található Németország legnagyobb északi-tengeri szigete, a gyógyhatású klímájú Sylt is.
Lausanne – Svájc
A Genfi-tó mellett fekvő középkori város a világ 12 nagy borfővárosának egyikének számít: a külterületén található Lavaux szőlőteraszokat az UNESCO 2007-ben vette fel örökségei közé. A 11. században kiépült térség akkoriban bencés és ciszterci kolostorokkal volt körülvéve, ma pedig kiváló borok készülnek a 800 hektáros, teraszos szőlőültetvényeken. Mivel Svájc csupán borainak 1 százalékát exportálja, az igazi ínyenceknek személyesen kell felkeresnie a régiót.
Škocjan-barlangrendszer – Szlovénia
Hiába szerepel már 1986 óta az világörökségek között, a nyugat-szlovéniai barlangrendszer nem számít igazán látogatott helyszínnek, annak ellenére, hogy több mint 200 méteres mélységével és hat kilométernél is hosszabb járataival Európa legnagyobb föld alatti kanyonjának számít.
A térség nemcsak barlangászokat, hanem a kirándulókat is egyedülálló élményekkel várja, akik akár kerékpáron is bejárhatják a Škocjant körülvevő regionális parkot. A barlangok között több ösvény kanyarog, 26 föld alatti vízesésssel és 15 méternél is magasabb mészkőoszlopokkal szegélyezve.