A fővárostól 15 kilométerre található Mogoșoaia Palota a román reneszánsz építészet egyik remeke, amelyik kifinomultan ötvözi a velencei és ottomán elemeket.
Lerombolva, majd újjáépítve
Fotó: 123rf
A palota története több mint 300 éve kezdődött: a hely szépségétől elvarázsolva Constantin Brâncoveanu még azelőtt vásárolt itt területeket, hogy Havasalföld fejedelmévé lépett volna elő. A mogoșoaiai birtokon előbb a mai is álló templom készült el, majd nekiláttak az 1702-ben átadott palota építésének.A kúria számos megpróbáltatást élt túl: Constantin Brâncoveanu kivégzését követően 1714-ben a törökök elkobozták és csárdává alakították. Később Ștefan Cantacuzino fejedelem szerezte vissza, aki Constantin Brâncoveanu azonos nevű unokájának, a szintén jelentős államférfinak adományozta. Az épületben jelentős kárt tett az 1768-1774 közötti török-orosz háború és az 1821-es pandúrfelkelés is.
Híres vendégek
Fotó: 123rf
A palota újjáéledése Martha Bibescu hercegnőnek köszönhető, aki nászajándékként kapta meg a kúriát férjétől, George Bibescutól. Az olasz mesterek közreműködésével felújított palota XIII. Alfonz spanyol királyt, Charles de Gaulle-t és Winston Churchillt is vendégül látta. A neves írók közül Marcel Proust és Antoine de Saint-Exupery is átlépte az egykori uralkodói rezidencia küszöbét, míg 1980-ban Marin Preda román író az akkor művészeti alkotóházként funkcionáló épületben vesztette életét, máig tisztázatlan körülmények között.
Kertek, teraszok, szalonok
Fotó: 123rf
A Mogoșoaia Épületegyüttest a palota, a belső udvar, a kaputorony, a régi konyha, a Nicolae Bibescu által építtetett Elchingen Villa, a növényház és a családi mauzóleum alkotja. Az 1949-ben államosított komplexum ma a Brâncoveanu Művészeti Múzeum otthona, számos, az épített környezetet korhűen kiegészítő, reprezentatív tárgy emlékkel. A látogatók nemcsak a múzeumot kereshetik fel, de az alsó lakosztályokat, és az épület körüli impozáns parkot is.