Pompeii régészei olyan ókori lelőhelyet tártak fel, amely újabb információkkal szolgál arról, hogy a rómaiak milyen építési technikákkal emeltek olyan emblematikus építményeket, mint a Colosseum vagy a 2000 év után még mindig használatban lévő Pantheon.

Most feltárt egykori építőtelep valószínűleg pont működött, amikor a Vezúv kitört i. sz. 79-ben, elpusztítva a dél-olaszországi várost. A régészek munkaeszközöket, csempekupacokat, tufatéglákat, mészhalmokat és a falak építéséhez használt köveket fedeztek fel. Az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatóival együttműködő régészek által talált eredmények alapján a rómaiak egyedi cementkészítési technikát alkalmaztak.

A beton előállítása során az égetetlen mészkőhöz kezdetben száraz puzzolán-kőzetet vagy hamu-puzzolán keverékanyagot adtak hozzá, és csak röviddel a falak felállítása előtt kevertek hozzá vizet. Ennek eredményeként a falak építése során a mész, a puzzolán és a kavics keveréke még forró volt a hőreakciótól. Ez segítette a gyorsabb száradást, ami lerövidítette a szerkezet építési idejét. A hagyományos módszer alapján a meszet jóval az építkezéshez való felhasználás előtt oldják fel vízzel.

Gabriel Zuchtriegel, a pompeii régészeti lelőhely igazgatója szerint a legújabb felfedezés ''segít megérteni a nagy Római Birodalom számos aspektusát, nem utolsósorban a beton használatának módszerét. Beton nélkül nem lenne meg a Colosseum, a Pantheon vagy Caracalla fürdője". A régészek amfora alakú tárolóedényeket fedeztek fel, amelyeket a vakoláshoz használt mész "leöntésére", valamint egyéb szerszámok tárolására használtak, a tökéletesen függőleges falak építéséhez használt ólomsúlyoktól kezdve a habarcs és a mész elkészítéséhez használt vaskapákig.