Szabadtéri múzeum

Jordánia csupán 1946 óta élvez teljes függetlenséget, de történelme az ószövetségi időkig nyúlik vissza. Ez az a hely, ahol Mózes a Nebo-hegyen megpillantotta a Holt-tengert és Jeruzsálemet, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte Jézust, és amelyen keresztes vitézek és Arábiai Lawrence katonái lovagoltak át. Nabateusok, görögök, rómaiak, arabok, keresztesek, törökök hagytak hátra olyan örökséget, amelyből évente több millió turista profitál. Nem véletlen, hogy a helyiek egyszerűen csak 365 napon át nyitva tartó szabadtéri múzeumként jellemzik az országot.

Az épített örökség terén a legnagyobb vonzerővel Petra bír. Az ősi városhoz vezető szurdok már önmagában is lélegzetelállító – a 80-90 méter magas meredek falak egyes helyeken csak két méter szűk folyosót hagynak egymás közt, így a mai látogatók is csak gyalog, esetleg ló-, vagy teveháton jutnak el a rózsaszín sziklába faragott település romjaihoz.

Egy titokzatos nép nyomában

A 2000 éves templomok, sírhelyek és utcák egy rejtélyes nomád nép utolsó nyomai a világban, a sivatagi sziklák között megbúvó egykori karavánközpont ugyanis egy arab törzs, a nabateusok virágzó fővárosa volt. A VII. századtól hanyatlásnak indult, fokozatosan elnéptelenedett és csupán a beduin pásztorok tudtak létezéséről. Utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak, majd 1812-ben Jean Louis Burckhardt svájci felfedező egyik útja során kalandos körülmények között ismét rátalált. A sziklából kifaragott város romjai, hatalmas sírtemplomai és varázslatos természeti környezete egyedülálló komplexumot alkotnak. Petra a területén több mint 800 történelmi emlék található: egyszerűbb sírok mellett obeliszkek, amfiteátrum és kegyhelyek is. A Szik szurdok végénél áll a leghíresebb petrai építmény, a 40 méter magas, 25 méter széles hellenisztikus stílusú Haznet al-Faraún, azaz a „Fáraó kincstára", impozáns, színpadi díszletre emlékeztető homlokzata.