A hosszú ideje Jeruzsálem jelképének számító Sziklamecset (más néven Szikladóm) helyén állt a Jeruzsálemi Templom, a zsidók legfőbb szentélye, melyet végül a római sereg pusztított el, helyére pedig a 2. században egy pogány templomot emeltek. Az ezt követő évszázadok során többször megkísérelték visszaállítani az eredeti szentélyt, végül azonban a 7. században a várost elfoglaló arabok építették ide saját szent helyüket.
Fotó: Shutterstock
Jeruzsálemet az iszlám, a kereszténység és a judaizmus is szent városnak tekinti, területén 1204 zsinagóga, 158 templom és 73 mecset található. A három vallás legfontosabb emlékhelyei azonban a kevesebb mint egy négyzetkilométeres Óvárosra és a Templom-hegyre koncentrálódnak. Itt található a Siratófal és a Sziklamecset, de a közelben van az Al-Aksza-mecset és a szintén jelentős emlékhely, a keresztény Szent Sír-templom is. Az iszlám szerint Mekka és Medina után Jeruzsálem a harmadik legszentebb hely, hiszen tanaik szerint Mohamed próféta innen érte el egy éjszaka a mennyeket, ahol aztán Allah rábízta az iszlám hit parancsolatait.
Fotó: Pixabay
A Sziklamecset a feljegyzések szerint i. sz. 691-692-ben készült el, és a mai napig kiváló példája a közép-bizánci építészetnek. Az építkezés kezdete Abd al-Malik kalifa nevéhez fűződik, aki rendkívül fontosnak tartotta az iszlám népszerűsítését, így a mecsetet hamar zarándokhellyé nyilvánította. Az épület nyolcszögletű alapját jelentős összeget felemésztő munkálatok során fektették le, a tetejét pedig egy fából készült, cserépborította kupolával fedték be. Ezt később ólom, majd alumínium és bronz ötvözet váltotta fel.
A ma is látható, jellegzetes arany borítását az 1950-es években nyerte el.
Fotó: Pexels
A dóm nyolcszögletű alapon fekvő aranyozott kupolájának átmérője 20,2 méter, magassága pedig 20,48 méter. Az épület belsejében négy pillér és 12 oszlop tartja a kupolát, ezek alatt helyezkedik el a a legenda szerint a szent szikla, amelyen Ábrahám prófétának fel kellett volna áldoznia fiát, Izsákot és ahonnan Mohamed próféta felszállt Allahhoz. A Sziklamecset rövid ideig keresztény templomként is működött, miután 1099-ben első hadjáratuk során a keresztesek elfoglalták a várost. Ekkor márvány oltár is került a Szikladómba, a neve pedig Templum Domini, azaz az Úr temploma lett. Végül 1187-ben került vissza a félhold a dóm tetejére.
Fotó: Unsplash
Az épület története során számtalan felújításon esett át, a földrengések ugyanis többször is megrongálták, kupolája beomlott. A mecset külső falait márvány, fehér és kék fajanszlapok díszítik, amelyeken növényi és geometriai motívumok futnak.
Belső terét mozaikkal és szintén márvánnyal díszítették.
Legutóbbi helyreállítása II. Husszein jordán király nevéhez fűződik, aki 1993-ban 80 kilogramm arannyal fedette be az épület kupoláját.
Szigorú szabályok
A szabályok szerint a Szikladómba csak muszlim vallásúak léphetnek be, a Templom-hegy többi része azonban látogatható, így kívülről bárki megcsodálhatja a nagy múltú épületet. A többi jeruzsálemi szent helyhez hasonlóan itt sem kívánatos a hivalkodó öltözet.
