Már Picasso 1881-es születése is mítoszteremtő erővel bírt: halottnak nyilvánították, ám nagybátyja dohányfüstjére végre felsírt. E korai oxigénhiányos állapot életében átoknak és áldásnak is bizonyult: az iskolában bukdácsolt, ugyanakkor 9 éves korában rajztanár apja felismerte Pablo tehetségét.

A Málagából származó festő szülőháza ma emlékmúzeum.

A történelmi belvárosban található Casa Natalban a Picasso család életét és a kor művészetét bemutató képeket, tárgyakat állítottak ki. A mester műalkotásai a helyi Picasso Múzeumban tekinthetők meg.

Amikor apja a barcelonai képzőművészeti akadémiára került tanárnak, vele tartott Málagából a tizenéves Picasso is, aki ugyan nem lett az akadémista festészet híve, de mély benyomást tett rá a város.

Korai műveiben a vidéki katalán élet jellegzetes motívumai visszatérő motívumnak számítanak.

Bár nem volt helyi, elsajátította a nyelvet, sőt a „Katalán” jelző is ráragadt. Tizenhárom évesen mutatkozott be első tárlatával, majd kamaszként a barcelonai után a madridi akadémián is tanult festészetet.

Erről később így vallott: „Négy évbe telt, míg megtanultam úgy festeni, mint Raffaello, de egy egész élet kellett ahhoz, hogy megtanuljak úgy rajzolni, mint egy gyerek.”

Picasso 23 éves korában költözött Párizsba, a művészvilág akkori központjába.

Művészete itt teljesedett ki, párizsi műterme néhány év alatt a művészvilág központjává vált. Eleinte nagy szegénységben élt (kék és rózsaszín korszakának festményei ekkor készültek), műterme azonban hamarosan az avantgárd művészek központjává vált. Ekkor festette leghíresebb művét az Avignoni kisasszonyokat, amelyet – újszerű ábrázolásmódja miatt – évekig nem mert bemutatni. Picasso a legnagyobb hatást gyakorló alkotásait alighanem Párizsban hozta létre. A francia fővárosban található múzeumban rácsodálkozhatunk művészetének varázsára, arra, hogy a tökéletesen élethű ábrázolástól hogyan jutott el a kubista, többperspektívájú festményekig és az absztrakt fémszobrokig.

Az 1930-as évektől Picasso nyaranta a Földközi-tenger mellé költözött.

A spanyol polgárháborút követően megfogadta, hogy addig nem tér vissza hazájába, amíg a Franco-diktatúra tart. Háborúellenes festmények sorát készítette a tengerparton, többek között a vallauris-i kápolna falára festett Háború és Béke című alkotásokat. A helyi fazekasság hatására kezdett kerámiákat készíteni.

Az árveréseken rendszerint rekordot döntenek Picasso alkotásai. Az Algériai nők című festményt 179,4 millió dollárért vásárolta meg a katari miniszterelnök 2015-ben, 2021 legdrágább műalkotása pedig a 103,4 millió dollárért elkelt Nő ül az ablak előtt című Picasso-alkotás volt.