2012-ben létrejött Magyarország és Horvátország közös bioszféra-rezervátuma a Mura-Dráva-Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátum. Az elmúlt években aztán a további három országban is megalakultak a nemzeti bioszféra-rezervátumok, és 2020 őszén Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia közösen nevezett az Ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum címre.

A rezervátum összterülete 943 ezer hektár és 700 kilométernyi folyószakaszt érint.

A bioszféra-rezervátumok feladata, hogy a természetes élőhelyeket és ökoszisztémákat megőrizzék vagy épp helyreállítsák, megóvják a biológiai diverzitást, és az ökoszisztémát megtartsa a természetes működésben.

A WWF Magyarország adatai szerint a területen 900 000 ember él, valamint 250 000 vándormadár lakhelye és táplálkozási területe. Olyan fokozottan védett állatok élnek ezen a területen, mint a dunai ingola és a dunai galóca, a vidra és több siklóféle. A madarak közül a bajszos sármány, több fajta sas, bagoly, sólyom és héja is él a rezervátum területén. A 943 ezer hektár 13 kisebb védett területet foglal magában, beleértve a Duna ártéri erdőit és a legfontosabb halívó területeket.

Az UNESCO 50 éve kezdte el a bioszféra-rezervátumok hálózatának létrehozását, a ma is tartó kezdeményezés neve Ember és Bioszféra Program. Jelenleg 714 bioszféra-rezervátum található a világ 129 országában, a határon átnyúlók száma eléri a 21-et, amelyek közül csak négy működik háromoldalú kooperációban. Ötoldalú bioszféra-rezervátumból pedig a világon csak ez az egy működik.