Hótalpra fel – téli túrák a környező országokban! (1. rész)

Az Alpok, a Tátra és a Fátra nemcsak tavasztól őszig, de télen is rengeteg gyönyörű túraúttal vár minket.

Fotó: Unsplash
Hideg van, korán sötétedik, és a legszívesebben a szobában teáznánk? Kiváló levezető program, előtte azonban nézzünk ki egy kellemesen fárasztó túrautat, okosan pakoljunk össze, és irány a havas vadon! Kétrészes sorozatunkban először szlovákiai és lengyelországi útvonalakat mutatunk be.

Mit kell tudni a hótalpról?

Fotó: Shutterstock

A hótalp a hideg területeken élők egyik legrégebbi segédeszköze, és bár a mai darabok nagyon high-technek néznek ki, végeredményben nem sokban különböznek ezeréves elődeiktől.

NEHÉZ HÓTALPAZNI?

Az első alkalommal kicsit furcsa érzés, hogy a sarkunk nincs rögzítve, hanem elemelkedik a hótalptól, de ezt pár lépés után megszokjuk. Mivel a talp jóval szélesebb a cipőnknél, az elején valószínűleg össze-összerúgjuk a jobb és bal lábunkat. Ám semmi gond, hamar megtanulunk szélesebben lépni, de azzal számoljunk, hogy hótalpban fárasztóbb túrázni, mint hagyományos cipőben, normál úton.

MILYEN CIPŐ KELL HOZZÁ?

Valójában bármilyen zárt cipő alkalmas, de persze nem árt, ha vízálló. Nem kell hozzá magashegyi túrabakancs, de jó, ha nem csúszik a talpa. Ám ha nem szeretnénk hamar vizesek lenni, akkor a vízálló nadrág és a kamásli jó szolgálatot tehet!

HOGYAN VÁLASSZAK?

A hótalpak elsősorban a használó testsúlyához és cipőméretéhez igazodnak, illetve választhatunk szélesebb és keskenyebb változatok közül, valamint léteznek fogasabb vagy kevésbé fogas verziók is. Első alkalommal a legjobb, ha a kölcsönzőre vagy túravezetőre bízzuk a megfelelő hótalp kiválasztását.

Kis-Fátra – Szlovákia

Fotó: Pixabay

Ha Szlovákiában túráznánk akár nyáron, akár télen, természetes, hogy a Tátra jut először eszünkbe. S hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy egy-egy 2500 méter körüli csúcs viszonylag könnyen teljesíthető, a lavinaveszély, a csúszós meredélyek és az időjárás miatt azonban télen a Tátra egy részét lezárják a túrázók elől, de ha nem tennék, akkor is sokkal inkább javasolnánk a Kis-Fátrát. Itt kisebb a lavinaveszély (de azért fennáll!), és egész évben járhatóak az útvonalak.

Fotó: Unsplash

Az egyik legszebb úti cél egyértelműen a Jánošík-szurdok, ami télen befagyott vízesésekkel és tündérmesébe illő tájjal várja a látogatót, viszont nem árt odafigyelni az alattomosan lefagyó létrákra és hidakra. Innen nem messze, a Kis-Fátra Nemzeti Park Štefanová településnél lévő parko lójából indul a túránk a Kis-Rozsutecre (1344 m) vagy a Nagy-Rozsutecre (1609 m). A körtúra összesen 11 km hosszú, viszont több mint 1000 méternyi szintemelkedés van benne! Így hát nem árt, ha tartunk magunknál magnéziumspray-t és sótablettát, mert megeshet, hogy valamelyik edzetlenebb izmunk begörcsöl a kemény kaptatóktól.

A mászás során kisebb vízesések, patakok, csodás kilátás, a csúcsok alatt láncok és kapaszkodók színesítik az utunkat.

A túra télen is népszerű, de hótalp és hágóvas is szükséges lehet, na meg egy csipetnyi kalandvágy. Ha sikerült feljutnunk a két Rozsutec-csúcs valamelyikére, akkor már csak le kell ereszkednünk valahogy: a lélekjelenlétünket mindenesetre ne hagyjuk otthon. Nagyon kedvelt, unalmasnak nem mondható, gyönyörű, de rendes edzésnek is elkönyvelhető túra.

  • Táv: 11 km
  • Szintemelkedés: 1000 m
  • Időtartam: 5–7 óra

TRACKET ITT TALÁLSZ

ZAKOPANE – LENGYELORSZÁG

Fotó: Shutterstock

A túra ugyan az imént nem ajánlott Tátrában vezet, ám már Lengyelországban, ráadásul rövidsége miatt akár gyerekekkel is vállalható egy derült téli napon. Zakopane és vidéke nyáron és télen is rendkívül népszerű, nem véletlenül: a hagyományos gurál építészet és gasztronómia profi vendéglátással társul, miközben sípályák és nehezebb-könnyebb túrautak is bőséggel találhatók a település fölött. Ez a rövidke túra a Fehér-patak völgyében vezet, és a vége a Sikawica-vízesésnél lyukad ki.

Gyerekekkel a szintemelkedés szükségessé tesz néhány pihenőt, de a pallókon vezető utat a kicsik is garantáltan élvezni fogják.

Fotó: Unsplash

A Wielka Krokiew síugró sánctól indulunk, de ha még rövidebb útra pályázunk, kezdhetünk a Strążyska-völgy bejáratánál is, ahol jegyet kell váltanunk a Tátra Nemzeti Parkba. Innen Sarnia Skala irányában, nyílegyenesen haladunk a patakvölgyben, amely népszerűsége miatt csúszóssá válhat egy korábbi havazás után. Ha hóesés után mi vagyunk az első fecskék, akkor a hótalp is hasznos lehet, de hágóvasat vagy annak megfelelő hómacskát mindenképp vigyünk magunkkal, mert a sok túrázó jegesre tudja taposni az amúgy is kalandos utat. Miután elértük a Sikawica-vízesést, visszafordulunk, és ugyanitt sétálunk vissza.

  • Táv: 6,9 km (oda-vissza)
  • Szintemelkedés: 370 m
  • Időtartam: 2-4 óra
AMI MÉG ÉRDEKELHET