Miután Magyarország felszabadult a török uralom alól, állítólag I. Lipót császár ígéretet tett, hogy annyi templomot építtet, ahányat a törökök elpusztítottak. Így került az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend tulajdonába a mai budapesti Egyetem téri terület, melyre néhány évtized alatt Mayerhoffer András, a barokk építészet egyik legtehetségesebb hazai képviselője gyönyörű épületegyüttest húzott fel.

A kolostor híres, ekkor hatezer kötetes gyűjteménnyel rendelkező könyvtárát azonban mindössze tíz évig élvezhették a pálos szerzetesek. Amikor II. József 1786-ban több más renddel együtt a pálosokat is feloszlatta a rend kötetei az Egyetemi Könyvtárhoz kerültek. A kolostorba azonban hamarosan 32 ládában megérkezett a Gróf Széchényi Ferenc által az országnak felajánlott gyűjtemény – a későbbi Országos Széchényi Könyvtár alapja. Az épületben 1805-től folyamatos a papnövendékek fogadása, ma a Központi Papnevelő Intézet működik itt. Az intézményben teljes pompájában megőrizték a Pálos Könyvtár impozáns helyiségét, benne 8000 teológiai kötettel.

Védett kincs

Mesterien faragott berendezése és értékes könyvállománya védelmében a könyvtárat csak a kutatók használhatják, de bejelentkezéssel alkalmanként fogadnak csoportokat is. Az intézetnél tervezik egy látogatóközpont létrehozását, ezzel elérhetőbbé válna a könyvtár is, és az érdeklődők megtekinthetnék a hittudomány élő hagyományait.

Mozaikok

Fekete Madonna

A templom főoltárát Európa egyik legismertebb Szűz Mária-ábrázolása, a lengyelországi częstochowai Fekete Madonna másolata díszíti.

Derű

Felújításának és korszerűsítésének köszönhetően az Egyetemi Kisboldogasszony-templom újra világos és derűs hangulatot áraszt.

Nők és tudomány

A könyvtár mennyezetének festményén a nőalakokként megjelenített természet- és humántudományok a világmindenség igazságát feltáró teológia előtt hódolnak.

Faremekek

A pálos szerzetesek tíz évig készítették a könyvtár fából faragott berendezését. A kétszintes könyvszekrényrendszerhez körbefutó galéria, felvezető csigalépcsők és munkaállomások is tartoznak.

Könyvállomány

A ma már nyolcezres könyvállományban 16–18. századi nyomtatványok, 19. század eleji teológiai kézikönyvek találhatók, köztük érdekességként képes teremtéstörténet, illetve poliglott Biblia, azaz 7–8 nyelven nyomtatott Szentírás is.