Volt egy időszak Hollandiában, amikor a főnemesektől a polgárokig mindenki az apró tulipánhagymákból akart mesés haszonra szert tenni. Lássuk, mi is történt pontosan! Cikksorozatunk első része különleges programajánló volt, a második részben a tulipán hollandiai történetét mutatjuk be, a harmadik részben pedig city break-tippeket adunk, ha a virágözön mellett felkeresnéd Amszterdamot, Rotterdamot vagy Hágát.
Fotó: holland.com
Képzeljük csak el: hegyek sehol, a napsütésben messzire ellátni. Akármerre fordulunk, kilométereken keresztül egybefüggő virágszőnyeg nyújtózik előttünk.
A szirmok bősége ámulatba ejtő, egyedül a színük változik.
Egy sáv aranysárga után élénkpiros, majd rózsaszín, tarka, foltos ültetvények következnek katonás rendben, a háttérben szélvitorlák forognak. A helyiek kedvesek és segítőkészek, van azonban egy őrült nap, amikor az egész ország narancsszínbe öltözik. Mesés állomkép, nemde? Pedig valóságosabb nem is lehetne: Hollandiában ilyen az a bűvös tavaszi nyolc-kilenc hét, amit tulipánvirágzásnak neveznek.
Spekuláció, csőd, örökség
Fotó: Keukenhof
De hogyan vált Hollandia tulipán-nagyhatalommá?
A liliomfélék családjába tartozó, hat szirmából harangot formáló hagymás virág az Oszmán Birodalomból, a mai Törökországból származik. Maga I. Szulejmán szultán is rajongott érte, így már uralkodása idején is próbálkoztak nemesítésével. Nyugat-Európa udvaraiba a Kárpát-medence meghódításának idején, a 16. század elején, török diplomaták révén jutott el a tulipán. Évtizedekkel később Charles de L’Écluse, a leideni egyetem professzora honosította meg a dísznövényt Németalföldön, ahol aztán igazi fenoménné, sőt a történelem első piaci buborékává nőtte ki magát. A mánia hihetetlen méreteket öltött: Hollandiában a főnemesektől a polgárokig mindenki az apró hagymákból akart mesés haszonra szert tenni. A tulipánőrület csúcsán, 1633–1637 között a ritka alakú, szokatlan színű egyedek hagymái egész vagyonokért (mai árfolyamon számolva gyakran több mint 6000 lejnek megfelelő összegért) cseréltek gazdát. A spekulatív jellegű piac persze nem bírta sokáig, összeomlott, a lufi kidurrant, számtalan szerencsevadászt és családot teljes anyagi csődbe taszítva.
Piacvezető
Fotó: holland.com
A csúfos véget érő aranykorból azonban ránk maradt az a több ezer nemesített fajta, melyek e bájos dísznövényt a mai napig a glóbusz minden táján oly kedveltté teszik.
A nem szűnő kereslet kiszolgálására pedig Hollandia nemzetközi hálózatot épített ki.
Bár az ország homokos talaja, enyhe telei és kellemes nyarai tökéletesek a tulipántermesztéshez, és több ezer hektáron nevelik is a virágokat, az igazán nagy volumenű szállítmányok már Kenyából, Kolumbiából, Ecuadorból származnak. Onnan frissen vágva, hűtve, repülőkön érkeznek Amszterdam repülőterére, a Föld legnagyobb virágtőzsdéjére, majd utaznak tovább megrendelőikhez. A globális piacot tehát Hollandia uralja: az ország évi 3,7 milliárd dollár értékben exportálja e gyorsan múló szépséget.
A tulipán-nagyhatalom
- tulipánföldek mérete: 11 000 hektár
- elültetett hagymák száma/év: 4,3 milliárd darab
- fajták száma: 3 000<
- első flamand botanikai könyv a tulipánokról: 1592-ből
- a tulipánbiznisz GDP-aránya: 5%
Nyugodtan vásároljunk!
Fotó: Keukenhof
Ha utazásunk során minket is hatalmába kerített a tulipánláz (erre nyugodt lélekkel készülhetünk), feltétlenül vásároljunk néhány tucat virághagymát! Válogassunk bátran a számtalan szín, méret és forma közül – később pedig ne legyünk csalódottak, ha nem mindegyik növény cseperedik pont azzá a különlegességgé, amit eladója ígért... A virághagymákat ősszel ültessük el saját kertünkben, hogy több éven át gyönyörködhessünk bennük, ám lakásban, cserépben nevelve is sokáig mosolyt csalnak majd arcunkra.
Cikksorozatunk következő részében tippeket adunk arra, mit keressél fel Amszterdamban, Rotterdamban vagy Hágában, ha a tulipánok mellett városnézésre is marad időd.