Nem hivatalos lépésként, hogy megvédjék a helyi vendégeket a tömegturizmus negatív hatásaitól, egyes japán éttermek és látványosságok elkezdtek többet kérni a turistáktól, mint a törzsvendégektől.

A kétlépcsős árrendszert a vállalkozások a gyenge japán jen miatt a könyvelés kiegyensúlyozásának egyik módjának tekintik. A valuta három év alatt értékének mintegy harmadát veszítette el, ami megnövelte a beutazó turisták számát, akik szívesen kihasználják vásárlóerejüket, miközben a japán cégek importköltségei az egekbe szöktek. Néhányan úgy találták, hogy a megoldás az, hogy ezeket a költségeket magasabb árakon keresztül áthárítják, de csak a külföldi vásárlókra. Néhány helyet, például a híres Tojoszu piac mellett található, 50 éttermet magában foglaló élelmiszer-udvart, úgy tűnik, elárasztják a külföldi turisták. A Nikkei Asia beszámolója szerint a külföldi turisták özönlenek ide, hogy például egy 10 000 jenes (63,56 dolláros) tengeri süntálat egyenek, ami számukra kedvező árnak számít. A helyieket azonban elüldözték.

Hogy megtartsák a helyi vendégeket, mások kétlépcsős árakat vezetnek be az étlapjukon. Az ABC ausztrál hírcsatorna beszámolt Tokió lüktető Sibuja negyedének egyik étterméről, ahol az étlap végén egy felirat arra utal, hogy a japán lakosok 1000 jen (5,84 €) kedvezményt kapnak a számlára. Az étterem kifejtette, hogy a nagyszámú külföldi vendég kiszolgálása hatással volt a nyereségre, mivel angolul beszélő felszolgálókat kellett alkalmazni, és időt kellett fordítani arra, amit a tulajdonos "a külföldieknek a japán éttermekben való helyes viselkedés megtanításával járó többletmunkának" nevezett. A tulajdonos hozzátette, hogy a külföldi vendégkör esetében gyakori a magasabb lemondási arány, és megjegyezte, hogy igazságtalan lenne a helyi vendégeket büntetni ezekért a plusz üzleti költségekért.

Nem csak az éttermi szektor döntött úgy, hogy a turistáknak kell fizetniük. Mivel a jogászok szerint a különböző árak felszámítása legális, amennyiben az árakat megfelelően hirdetik, a kétlépcsős vagy "differenciált árképzési" rendszer bevezetése máshol is napirenden van. Olyan látványosság, mint például Japán UNESCO világörökségi kincse, a Himedzsi-kastély, 400%-kal akarja megemelni a belépőjegyek árát a külföldi turisták számára. A tömegturizmus által leginkább érintett többi úti cél is a saját kezükbe veszik a döntést. A Fudzsi-hegy legnépszerűbb útvonalán hegymászási díjat vetettek ki, és a turisták antiszociális viselkedése miatt néhány közeli városban még paravánokat is telepítettek, hogy elzárják a Fudzsi-hegyre nyíló kilátást.