A repülőgépek zárt kabinjában keringetett levegő szárazabb, mint a sivatagoké: a páratartalom mindössze 12% körüli.

A nedvességhiány miatt az orrjárataink kiszáradnak, aminek köszönhetően kevésbé vagyunk képesek a szaglásra. A szaglás viszont alapvető az ízérzékelésben: hiányában fanyarabbnak érzékeljük az ízeket.Ráadásul a repülőgépeken a légnyomás is alacsony, ami miatt a só intenzitását akár 30, a cukorét pedig akár 20 százalékkal kevésbé érzékeljük – derült ki egy tanulmányból, mely a Lufthansa német légitársaság megbízásából készült. Ez azt jelenti, hogy a levegőben az ételek és italok ízét leginkább úgy érzékeljük, mint amikor meg vagyunk fázva.

Ha ez nem lenne elég, a zaj is befolyásolhatja azt, milyennek érezzük egy-egy étel ízét.

A háttérzaj leginkább a sós és az édes ízekre van hatással, egy repülőgépeken a zaj szintje pedig akár a 80 decibel körüli értéket is elérheti, – ez nagyjából megegyezik egy elektromos porszívó által produkált zajjal – ami szintén ronthat a kulináris élményeinken.

A tanulmány szerint ilyenkor még a fűszereket nem annyira kedvelő embereknek is érdemes az ázsiai konyhából válogatni, hiszen az ilyen ételek intenzív aromájukkal jobban megőrzik az ízüket, mint például egy egyszerű csirkemell vagy hal. A lényeg: ha a repülőn is szeretnénk finomat enni, kérjünk minél fűszeresebb, intenzív ízű ételeket. Az eredmények azt mutatták, hogy az umamiban gazdag ételek (mint például a paradicsom, a gomba vagy az érlelt húsok) még 10-12 ezer méter magasan is képesek megőrizni ízüket. A légitársaságok szerint ezért van az, hogy az utasok meglepően nagy mennyiségben fogyasztanak paradicsomlevet a fedélzeten.