A felvidéki bányavárosok szépsége és gazdagsága mindig is legendás volt, ám három még közülük is kiemelkedő hírnévre tett szert. A bányáikból származó kiváló minőségű nemesfémeknek köszönhetően Besztercebánya, Selmecbánya és Körmöcbánya neve Európa-szerte ismert volt már a középkorban is, ma pedig népszerű turisztikai célpontnak számítanak.
Besztercebánya
Fotó: 123rf
A Körmöci-hegység lábánál fekvő Besztercebánya a történelmi Magyarország egyik legfontosabb bányavárosa volt – ma Közép-Szlovákia központja. A várost német bányászok alapították, és már 1255-ben szabad királyi városi rangot kapott IV. Bélától. A rézbányászatból befolyó pénz mesés gazdagságot hozott a városnak. Ebből az időszakból sajnos mára nem sok látnivaló maradt, ugyanis Besztercebányát 1500-ban, illetve később is több alkalommal tűzvész pusztította. Az óváros arcultatát a vár határozza meg. Az Őrtoronyból, amely a városi fogház része, csodálatos kilátás nyílik a főtérre. Itt található a híres Thurzó-ház is – az egykori Magyar Rézkereskedelmi Társaság székhelye –, amely ma múzeum.
Selmecbánya
Fotó: 123rf
A hegyekkel övezett, káprázatos fekvésű Selmecbánya az UNESCO Világörökség része. Hangulatos tereinek, kanyargós utcáinak és pazar történelmi épületeinek köszönhetően népszerű úti cél. Műemlékei közül kiemelkedik a Kálvária, valamint a városháza mellett található Alexandriai Szent Katalin-templom.
A város a XIV. századtól a XVIII. századig élte virágkorát, a középkori Magyarország legfontosabb ezüst- és aranybányái voltak itt.
A világon elsőként (1627-ben) Selmecbányán használtak puskaport a nemesfémek bányászatához. Mária Terézia itt alapította meg a Bányászati Akadémiát (Bergakademie), Európa első bányatisztképző iskoláját, amely az akkori világ egyetlen felsőfokú műszaki iskolája volt.
Körmöcbánya
Fotó: Getty Images
Körmöcbánya a középkorban nemcsak bányaváros, hanem híres pénzverőhely is volt. A 700 éve létrehozott pénzverde a mai napig működik, jelenleg a szlovák eurót készítik itt. A várost sziléziai és türingiai német telepesek alapították a XII. században, az aranybányászat fénykora a XIV-XV. századra esett.
Az Európa-szerte nagy becsben tartott, tisztasága miatt keményvalutának számító körmöci aranyforintot 1335-től verték itt.
Körmöcbánya szimbóluma az 1465-ben épült Szent Katalin-vártemplom, a mellette lévő óratoronyban található a város legrégebbi, egyben legnagyobb harangja. A hangulatos óvárosban tett séta már önmagában is élmény, de aki még ennél is többre vágyik, feltétlenül keresse fel a Pénz- és Érmemúzeumot is.
