Nemcsak a futball szerelmesei, hanem a fél világ is a glóbusz egyik legkisebb, ám a leggazdagabbak közé tartozó országára szegezi tekintetét. Háromrészes cikksorozatban mutajuk be Katart, amely turisztikai célpontnak is nagyszerű.
Katar számokban:
FŐVÁROS: Doha
ÁLLAMFORMA: monarchia
TERÜLET: 11 581 km2
EBBŐL TERMŐFÖLD: 5%
TENGERPART: 563 km
NÉPESSÉG: 2,881 millió fő
VÁROSI LAKOSSÁG ARÁNYA: 91%
ESŐS NAPOK/ÉV: 10
ÉDESVÍZFORRÁSOK SZÁMA: 0
Fotó: Pixabay
A parányi emírség mindent megtett, hogy kihozza a maximumot a Föld harmadik legnagyobb olajtartalékából származó mesés bevételeiből: az elmúlt években fejlett infrastruktúrát és modern szociális intézményrendszert építettek ki, a fővárost sziporkázó metropolisszá varázsolták.
Doha óvárosában sétálva ma segítőkész helyieket, oldott hangulatot, nyugatinak tűnő utcaképet és turisztikai lehetőségeket találunk.
Ezzel párhuzamosan azonban a katariak féltve őrzik arab kultúrájukat. A törvénykezés alapja a saría, az európai szemmel szigorú szabályok megszegői pedig komoly büntetésekre számíthatnak. Ez a két véglet, valljuk be, igencsak izgalmas háttérként szolgál a legrangosabb futballmérkőzésekhez. De mit is tudunk erről a távoli, zsebkendőnyi országról?
Fotó: Unsplash
Katar területe kisebb, mint a Székelyföld, ráadásul a Maldív-szigetek után a Föld leglaposabb országa: legmagasabb pontja mindössze 103 méterrel nyúlik a tengerszint fölé. Az emírség az Arab-félsziget egy apró nyúlványán terül el. A szárazföld felőli, Szaúd-Arábiával közös, alig 63 kilométeres határszakaszától eltekintve az országot minden irányból a Perzsa-öböl hullámai nyaldossák. Az országban szinte alig terem meg valami, így nem csoda, hogy Katar mezőgazdasága kimerül a szerény paradicsom-, datolya- és padlizsánültetvényekben. A terméketlen sivatag alatt rejtőző, hatalmas kőolajkincs felfedezéséig így nem is lehetett szó luxusról.
Fotó: Pixabay
A lakosság a tengerből, valamint a kulturális szempontból máig igen jelentős gyöngyhalászatból tartotta fenn magát. A második világháború után azonban minden megváltozott: az 1939-es első próbafúrás után alig egy évtizeddel Katar már kőolajat exportált. A gazdaság azóta megállíthatatlanul dübörög, a sorban felfedezett lelőhelyek két emberöltő alatt a leggazdagabb országok közé repítették a parányi emírséget.
A katariak pedig igazán tudják, mire költsenek, hogy felhívják magukra a figyelmet.
A Qatar Airways egyhuzamban hatszor nyerte el a Föld legjobb légitársasága címet, a dohai nemzetközi repülőteret a világ legnívósabb légikikötőjének kiáltották ki. 2021-ben a Global Finance Magazine a glóbusz egyik legbiztonságosabb országának nevezte Katart. Itt található továbbá a valaha fúrt legmélyebb olajkút, valamint egy világviszonylatban is egyedülálló, olimpiai szintű versenyek megrendezésére alkalmas, autós forgalomtól elzárt, de a civil bringások számára nyitott, 33 kilométer hosszú kerékpárút is.
Fotó: Pixabay
Az állam abszolút monarchia, ahol az emír, Tamím bin Hamád Al Táni szinte korlátlan hatalommal bír, ő testesíti meg a törvényhozó hatalmat, illetve felügyeli az igazságszolgáltatást. Arcát nemcsak a pénzérméken, de országszerte gyakorlatilag minden épületben látni fogjuk. Az európai elitakadémiákon tanult vezető országában mindenki számára lehetővé − igaz, nem kötelezővé − tette a közoktatást, tetemes összegű külföldi tőkét csábított az országba és vagyonokkal támogatja a művészeteket.
