​Lakóautó vagy lakókocsi?

Az első kérdés, hogy miért érdemes az egyiket vagy a másikat választani, és persze, hogy milyen anyagi vonzatai vannak egy ilyen útnak. Egy lakóautónak általában mind a bérleti díja, mind a vételára a hasonló színvonalú lakókocsi költségének minimum a kétszerese. Ez persze érthető abból a szempontból, hogy a lakókocsival csupán egy vontatmányt kapunk, amihez még szükség van egy megfelelően erős gépjárműre. A két kategória felszereltsége között ugyanakkor nem kell, hogy nagy különbség legyen: mindkettő esetében létezik prémiumverzió.

A lakókocsi nem feltétlenül kényelmetlenebb vagy kisebb. Sőt!

Guruló komfort

Még az alapdarabok is rendelkeznek olyan kényelmi funkciókkal, mint a klíma vagy a hűtőszekrény, a nagyobbak pedig már tényleg minden igényünket kielégítik. Az út porát zuhanyzós fürdőben moshatjuk le a nap bármely szakában, nyáron tetőablak, szúnyogháló és sötétítő rolók segítik a pihenést, míg hűvösebb időben hőszigetelés és fűtés szolgálja a kényelmünket. Bőr és velúr felületek, plüss szőnyeg teszik otthonossá az autókat, és kiterjedt tárolórendszer segíti a holmik rendben tartását. A nagyobbakban hátul akár mini garázsban (!) szállíthatjuk a motort, biciklit, csomagokat. A konyhában több gázégő, mikrohullámú sütő és mosogató teszi lehetővé a főzést, az előtető vagy lakókocsiknál az elősátor pedig az életteret növeli.

Mennyibe fog kerülni?

Azzal érdemes kalkulálni, hogy ez a fajta nyaralás nem olcsó.

Még, ha élményben és szabadságfaktorát tekintve hasonló is a sátrazáshoz, pénzügyileg semmiképp nem alternatívája. A négycsillagos hoteleknek már inkább.

A költségek a kaucióval indulnak, amely a bérlemény kategóriájától függően általában 450-550 euró közé esik. A napi bérleti díj, ugyancsak mérettől és felszereltségtől függően, lakóautóknál 90 euró körüli nettó ártól indul, amihez általában társul egy egyszeri, 100 euró körüli felkészítési költség.

Ezzel hét napra kb. ott vagyunk, mintha egy jobbfajta szállodába foglalnánk.

A mobilitási szabadságunk ugyanakkor jóval nagyobb, ha „nem tetszik a kilátás”, csak gázt adunk, és odébb gurulunk. Végül e költségekhez jönnek még hozzá az üzemanyag-kiadások, az út- és kempingdíjak, utóbbiak tartalmazzák az áramhasználatot, valamint a víztartályok ürítését és feltöltését.

Foglaláskor viszonylag gyakori, hogy a kaució mellett akár teljes egészében megfizettetik a bérleti díjat is, és arra sem árt felkészülni, hogy a bérbeadók kérhetnek különféle igazolásokat, például az otthoni közüzemi számlák megfizetését bizonyító dokumentumot is, hogy biztosítva lássák fizetőképességünket.

Időzítés és egyéb feltételek

A legtöbb autót nem adják ki 3, 5, de főszezonban akár 10 napnál kevesebbre sem, ez azonban már-már előnyös is, hiszen a műfaj eleve feltételezi, hogy az ember nagyobb területet szeretne becsavarogni, ami időigényes. Az „alkalmassági” paraméterek tekintetében minden kölcsönzőnek vannak saját szabályai, de azért előfordulnak hasonlóságok. A lakóautók nagy része például vezethető B kategóriás jogosítvánnyal, néhol további kritérium a legalább 2 éve megszerzett jogosítvány. A lakókocsiknál ez a kérdés valamivel összetettebb, és függ a vontató jármű tömegétől is, tehát minden esetben a konkrét járművek alapján kell mérlegelni a jogosítvány kérdését.

Alaptudnivalók

• A lakóautó 3500 kg össztömegig személyautónak számít, és B kategóriás jogosítvánnyal vezethető.
• A lakóautóra Magyarországon a személyautókkal azonos sebességhatárok vonatkoznak, míg a lakókocsi autópályán max. 80, autóúton 70 km/h-val vontatható.
• A vontatáshoz az autó össztömegének meg kell haladnia a vontatmány össztömegét, illetve az autóval együtt vizsgáztatott vonóhorog is előírás.
• Mozgó lakókocsiban tilos tartózkodni, mozgó lakóautóban bekötve, ülve kell utazni.
• Bérléskor vegyük figyelembe, hogy 3,5 tonna össztömeg felett sok helyre tilos a behajtás!

Rutinos sofőröknek

A lakóautó vezetése kíván némi rutint és bátorságot, hiszen jóval hosszabb és magasabb „szerelvényről” van szó, mint egy személyautó esetében. Ha lakókocsit vontatunk, figyelni kell rá, hogy a vontatmány szélesebb a személyautónál, ezért nem biztos, hogy ahol az autónknak elég a hely, elfér a lakókocsi is.

Körforgalmakban, manőverezésnél, tolatásnál és parkolásnál szintén fokozott vezetéstudás szükséges.

Lakókocsival akkor érdemes elindulni, ha az ember hosszabb ideig tartózkodik egy helyen, így nem kell naponta bűvészkedni. Ezzel szemben lakóautóval egyszerűbb a helyváltoztatás, csak a nagyobb méretekre kell figyelni.

Alszunk, ahol elfáradunk?

Európában jellemzően tilos kempingen vagy lakóautó-parkolón (Stellplatz, stop-over) kívül megállni, bár ez országonként és városonként is változhat. A tiltás ellenére sok helyen nem szólnak azért, ha egy-egy éjszakára félreállunk valahol, de Franciaországban például már kihelyeztek kifejezetten ezt tiltó táblákat. A szabályozásnak persze oka van: ha például ketten utazunk egy nagyobb járművel, a víztartály akár egy hétig is bírhatja, viszont 5–6 fővel egy nap alatt is elfogyhat a 110 liter. Vagyis idővel valahol mindenképpen fel kell töltenünk a tartályt, aminek lesz némi költsége, ahogy a világításhoz, főzéshez, esetleg fűtéshez használt áramnak is. Arról nem beszélve, hogy a szennyvizet sem ereszthetjük le ott, ahol eszünkbe jut, erre léteznek kijelölt állomások, amelyeken mindenféle töltést-cserét egy füst alatt letudhatunk.