A legtömörebb tanács talán ez: ha hallod a dörgést, menj fedett helyre! Rendben, de mit csináljunk, ha az erdő, tisztás kellős közepén vagy hegygerincen ér minket a mennydörgés és villámlás?

Viharveszély van, ha a villámlás és a mennydörgés között kevesebb mint 15 másodperc telik el.

Ilyenkor a villám mintegy öt kilométerre tőlünk csapott le és bárhol megtörténhet a közelünkben. Az például semmit nem jelent, ha nem látod a villámlást, vagy éppen a villódzást észleled, de a dörgést nem – egyik sem életbiztosítás. Nézzük a leggyakoribb tévhiteket!

Tévhitek a villámlásról:

1. Kétszer sosem csap be ugyanoda a villám.

A villám gyakran többször is ugyanarra a helyre csap be, különösen, ha az magas, hegyes dolog, ami kiemelkedik a környezetéből. Az Empire State Buildinget villámelemző-laboratóriumként is használták, mert volt olyan, hogy egy vihar alatt akár 12 alkalommal is belehasított a villám?!

2. A villám mindig a legmagasabb tárgyba csap bele.
A villám bárhol lecsaphat. Lesújthat egy fára, érkezhet a földbe, a közeli villanyoszlopba, telefonfülkébe, autóba, épületbe, parkolókra, de nagy, nyílt terekre is.

3. Még egy fa alatt is jobb állni, mint a pusztaságban.
A legnagyobb butaság ezt csinálni! A fába csapó villám ugyanis a gyökérzeten keresztül még a föld alatt is terjeszti az elektromosságot. Ahol minden irányban terjed az áram, lentről fel, fentről le és oldalirányban is. Ha nincs semmi körülötted, csak fa, akkor kuporodj a földre, hogy minél kisebb felületen érintkezz a földdel, mondjuk guggolj és öleld át a lábaidat.

4. Ha nincs esőfelhő, villámlás sem lesz.
A villám gyakran több mint 8-10 kilométerre csap le a zivatartól, messze az esőtől vagy akár a zivatarfelhőtől, sőt olyan is volt már, hogy az esőfelhőktől 16-20 kilométerre észlelték a becsapódást.

5. Minden járművön biztonságban vagyunk villámláskor.
Ez így nem igaz. Csak a teljesen zárt járművek biztonságosak, mint a személyautó, busz, vonat, repülő, amelyek elvezetik a jármű oldalán az elektromosságot. A motor, hajófedélzet, csónak vagy bicikli nem biztonságos.

6. Nem szabad megérinteni villámcsapást ért embert, mert minket is megráz az áram.
Mindig nyújtsunk segítséget azoknak a sérülteknek, akikbe belecsapott a villám. Akkor is súlyos sérüléseik lehetnek, ha ez kívülről nem látszik. Az emberi test nem tárolja az áramot, tehát nyugodtan megérinthetjük a sebesültet.

7. A túlfeszültség-védő a házon megakadályozza, hogy a házba csapjon a villám.
A villámhárító és a túlfeszültség-védő segít elvezetni az elektromosságot, de csak akkor, ha jól szerelik fel az egész rendszert – a villámcsapástól ez ugyan nem véd meg, a ház viszont biztonságos lesz.

8. Ha fémet viselünk, vonzani fogjuk a villámokat.
Ez nem igaz, viszont, amikor szabadban vagyunk viharban, ne tartózkodjunk fémoszlopok, -kerítések, és egyáltalán, semmilyen fém építmény mellett, mert ha belecsap a villám, remekül vezeti az elektromosságot... belénk. Ha hegyen vagyunk, ahol fémeszközöket használunk a leereszkedéshez, akkor próbáljunk olyan útvonalat keresni, ahol nincsenek fém kapaszkodók és -láncok, mert azok is vezetik az áramot, és fontos az is, hogy a hegyről a vihar haladásának ellentétesen irányába menjünk le. A fémeszközeinket csatoljuk le magunkról, hogy azok ne koccanjanak össze, ne súrlódjanak egymáson.