Régen minden más volt... Így változtak az idők során budapesti közismert terei!
Rájuk se ismernénk az archív felvételek alapján.
Minden város folyamatosan fejlődik és változik, és nincs ez másként Budapest esetében sem. Utcákat és tereket újítanak fel, épületeket bontanak és húznak fel helyükre újakat – a számunkra abszolút megszokott városképhez képest Budapest egészen másképpen nézett ki évtizedekkel vagy akár egy teljes évszázaddal korábban. A változás az alábbi archív fotókhoz viszonyítva mérhető fel igazán.
Deák Ferenc tér
Deák Ferenc tér (1892-1895)
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
A Budapest szívében található tér igazi tömegközlekedési csomópont: villamosok, metrók és buszok sokasága fut itt össze. A kontinentális Európa első földalatti vasútvonala, a mai M1-es metró (kisföldalatti) 1896-os létrehozása indította el ezt a folyamatot, bár már korábban is központi helyet foglalt el a városban. Az idők folyamán elnevezése is sűrűn változott, viselte már a Zsidó tér, Szén tér, Török tér, Evangélikus tér és Káposztás tér nevet is.
Nyugati tér
Nyugati (Berlini) tér, előtérben a "Banán sziget". Szemben a Westend-ház és a Nyugati pályaudvar (1930)
Fotó: Fortepan / Fortepan
Már az első pesti vasúti pályaudvar is ezen a helyen állt, csak akkor még Pesti indóháznak hívták: 1846-tól innen indult Magyarország első vasútvonala, amely Pestet és Vácot kötötte össze. Az épületet a nagykörút kialakulásakor építették át, az 1877-ben megnyílt mai Nyugati pályaudvar terveit Gustav Eiffel tervezőirodájának munkatársa, Seyrig Théofil készítette. Az M3-as metróvonal 1981-ben érte el az éppen Marx térnek nevezett Nyugati-teret, ekkor készült el a környék látványát meghatározó alul- és felüljáró is. A 2000-ben megnyílt Westend bevásárlóközpont korábban egy kétes hírű szálloda működött, amit a köznyelv a pályaudvar miatt hívott Westendnek.
Blaha Lujza tér
Blaha Lujza tér Balra a Rákóczi (Kerepesi) út, szemben a Népszínház épülete (1903)
Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück und Sohn
Egészen 1965-ig a Nemzeti Színház és az 1926-ban megnyílt Corvin Áruház határozta meg a tér arcultát. A nagy változást a metróépítés (egész pontosan az M2-es vonal) hozta el, amely miatt felrobbantották a színházépületet. Itt volt a korabeli Budapest egyik legnépszerűbb kávéháza, az 1894-ben megnyitott (és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületről elnevezett) EMKE, vele szemben pedig, az Erzsébet-körút túlsó oldalán nyílt meg az 1960-as években Budapest legelső 24 órán át nyitva tartó üzlete, az Éjjel-nappali Csemege.
Ferenciek tere
Kossuth Lajos utca a Ferenciek tere (Felszabadulás tér) és az Erzsébet híd felé nézve (1965).
Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr
A közismert közlekedési csomópont már 150 éve viseli jelenlegi nevét, amelyet a pesti ferences templom után kapott. Ennek első változata még 1250 és 1260 között épült, majd a 18. században újjáépítették. 1903-ban készült el a mai Erzsébet híd elődje (amelyet 1945-ben robbantottak fel a csapat csapatok), és 1914-től a hídon át közlekedő villamosjárat is áthaladt a Ferenciek-terén. Egészen 1972-ig, amikor a metróhálózat kiépülésével a földalatti tömegközlekedés váltotta fel a villamost.
Flórián tér
Flórián tér, balra távolabb a Pacsirtamező (Korvin Ottó) utca (1965).
Fotó: Fortepan / Artfókusz
Egy 18. századi magyar szobrász, Bebo Károly faragta ki az 1819 és 1952 között itt álló Szent Flórián szobrot, amely az óbudai tér nevét is adta. A terület kultúrtörténeti jelentősége, hogy 1778-ban itt zajlottak az első régészeti ásatások Magyarországon: A tér forgalma az Árpád-híd 1950-es átadásával kezdett növekedni, ennek köszönhetően vette át idővel kerületi központ szerepet a Fő tértől. Az addigi kisvárosias városképet az óbudai panelházas lakótelep 1969 és 1984 közötti kiépítése változtatta meg, a villamosvonal pedig 1984-ben ért el a teret – ekkor készült el a két felüljáró is.