A legtöbben nyáron tervezik felkeresni Olaszország tengerpartjait, pedig az enyhébb hőmérsékletű évszakokban is bőven megéri odalátogatni. A túlturizmus által egyik legjobban sújtott országba ilyenkor jóval kevesebben utaznak, ezért az alábbi helyek ideálisak arra, hogy elbújjunk egy kicsit a világ elől.
VARIGOTTI (LIGURIA)
A mór stílusú óvárossal rendelkező Varigotti meredek sziklák tövében fekszik Olaszország észak-nyugati sarkában, Liguria tartományban, Genova és a francia határ között. Mivel a település többé-kevésbé elszigetelt, ezért még a nyári időszakban sem látogatja túl sok turista, és a lakosok sem szeretnének turisztikai hotspotot varázsolni belőle. Éppen ez az elszigeteltség az oka, hogy Varigottiba sok olyan utazó látogat el, aki kissé el szeretne vonulni a világ zajától.
Az alig több mint 700 lakosú település környékén nagy számban akadnak túraútvonalak, az egyik leglátványosabb olajfaligetek között vezet fel a 12. századi San Lorenzo templomhoz, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a Saraceni-öbölre. A Sentiero del Pellegrino 6,3 kilométer hosszú ösvény legmagasabb pontjáról pedig jó időben akár Korzikáig is elláthatunk. Szintén itt található a Grotta dei Falsari nevű barlang is, amelyet formája miatt a helyiek a „tolvajok barlangjának” neveznek. Ha pedig megéhezünk a kirándulás során, kóstoljuk meg Varigotti jellegzetes fogását, a pestós pasta trofiét, amit a helyiek általában focacciával fogyasztanak.
SPERLONGA (LAZIO)
A Róma és Nápoly között félúton, Lazio tartományban található Sperlonga már a római korban is kedvelt üdülőhelynek számított, ma pedig középkori építészetével és az Égei-tenger térségét megidéző fehér házikóival vonzza a látogatókat. Akik elsősorban nyáron lepik el a városkát, így a hűvösebb hónapok ideálisak arra, hogy nyugodt körülmények között ismerkedjünk meg vele. Bár az uralkodók előszeretettel látogatták, nem mindenki érkezett békés szándékkal a településre: középkorban rendszeres kalóztámadásoknak volt kitéve, ezért építették a part menti Truglia-tornyot. Sperlonga egyik legjelentősebb látványossága Tiberius római császár villájának tengerparti romjai. A császár egy róla elnevezett barlang szájának közelében építtette a házat, amelynek emlékeit ma már egy múzeumban őrzik.
TROPEA (CALABRIA)
A legszegényebb olasz régióban fekvő kiváros félig egy dombtetőn, félig pedig a tengerparton épült fel. Egyik legismertebb látványossága a tengerbe nyúló szikla tetejére épült Santa Maria dell'Isola kolostor, amelyhez 300 lépcsőfokot kell megmásznunk. De érdemes megnézni a városközpontot is, ahol ódon épületek, kisebb templomok és rengeteg étterem vár ránk.
Fotó: Shutterstock
Tropea jellegzetes ételének, a vöröshagymának (cipolla rossa) köszönheti hírnevét, amelyet édeskés íze, valamint a csípősségének hiánya miatt sokszor nyersen is fogyasztanak, mivel úgy tartják, hogy pozitív hatással van az egészségre. Szintén innen származik a jóval csípősebb ’nduja szalámi is, de sok chilipaprikát kínáló árussal is találkozhatunk. Egy autentikus calabriai gasztroélményért rendeljünk pasta fileját az étteremben, ami tartalmazza a már említett a helyi hozzávalókat.
PRAIANO (CAMPANIA)
Miközben Amalfi-part olyan sztárjai, mint Amalfi vagy Positano turisták tízezreit varázsolják el évről évre, a köztük fekvő Praianóra már jóval kevesebb figyelem jut. A dombtetőn elhelyezkedő falut alig kétezren lakják, és a népszerű városokkal ellentétben sikerült megőriznie a hagyományos dél-olasz egyszerűséget. A tavasszal virágzó citrusfákkal körülvett Praiano ideális úti cél az ínyencek számára, itt ugyanis az olasz gasztronómia összes remekművét kipróbálhatják, a tengeri herkentyűs tésztáktól kezdve friss mozzarella bufalával megszórt pizzán át az igazi limoncellóig. A túrák szerelmeseinek pedig a Sentiero Degli Dei nevű ösvényt és a Fiordo di Furore kilátópontot sem érdemes kihagyniuk.