Nagyon kevesen ismerik a csodálatos természeti szépségekkel megáldott, Ausztráliától 600 kilométerre keletre fekvő Lord Howe-szigetet. Ennek fő oka, hogy egyszerre legfeljebb 400 turistát engednek be a mindössze 15 négyzetkilométeres szigetre.
A tudósok úgy feltétezik, hogy a Lord Howe-sziget mintegy hétmillió éve, egy vulkánkitörés nyomán keletkezett a Csendes-óceánban. Felfedezésének érdekessége, hogy csak véletlenül bukkant rá 1788-ban egy Norfolk-szigetekre tartó brit hadihajó, amelynek kapitánya az Admiralitás akkori első lordjáról, Richard Howe-ról nevezte el.
A sziget lakossága manapság sem haladja meg a 400 főt, nagy részük az északi részen él. A déli, főként erdőkkel borított területen emelkedik a sziget legmagasabb pontja, a túrázásra kiváló, 875 méter magas Gower-hegy.
A nyugati part mentén húzódik a Föld legdélebbi korallzátonya, amely egy rendkívül gazdag állatvilág otthonát képezik: a környéken gyakran tűnnek fel teknősök, bálnák és színes trópusi halak is. A különleges helyi ökoszisztémának köszönhetően mintegy 200 madárfaj él a szigeten, az endemikus fajok közé tartozik például a valaha a világ egyik legritkább madarának számító barna bozótguvat is.
A Lord Howe-sziget 2007 óta képezi az ausztrál nemzeti természeti örökség részét képezi, de az UNESCO már 1982 felvette a világörökségi helyszínek közé. A 400 fős látogatási korlátozást is éppen az egyedi élővilág védelmére hozták meg.
Az egész évben kellemes éghajlatú (20-30 fokos hőmérsékletű) vulkanikus szigetet főként olyan természetközeli élményekért, mint a búvárkodás, kajakozás, biciklizés és persze a strandolásért szeretik felkeresni a turisták.