10 különleges állatfaj, amelyről nem is gondoltad volna, hogy Romániában is él

Igen, Romániában él skorpió! A Euscorpius carpathicus endemikus faj a Kárpátok déli részén - kicsi, sötétbarna ízeltlábú, amely akár 4 cm hosszúra is megnőhet. Bár fenyegetőnek tűnhet, nem veszélyes az emberre, és csípése a méhcsípéshez hasonlítható. Kedveli a köves, nedves, visszahúzódó helyeket, nappal kövek alatt rejtőzik, és csak éjszaka mozdul ki.

Előfordulási helye: Bodzai-havasok, Vaskapu Nemzeti Park

Élénk zöld árnyalatok, intelligens tekintet, lassú mozgás és remek álcázóképesség – mindez egy ritka faj, a balkáni zöld gyík (Lacerta trilineata dobrogica) tulajdonságai. Bár nem igazi kaméleon, ez a faj is enyhén változtatja színét a környezethez igazodva, ráadásul az egyik legnagyobb gyík a kontinensen.

Hol látható: Dobrudzsa – Casimcea-hátság, Măcin-hegység

A vörhenyes fecske (Cecropis daurica) április-májusban érkezik Afrikából Dobrudzsába, hogy meredek vagy mészkősziklákkal tarkított helyeken költse ki fiókáit. A legtöbb pár magányosan költ, de néha kisebb kolóniákban fészkelnek. Légies táncuk minden madárfigyelő számára gyönyörű látvány.

Hol figyelhető meg: Dobrudzsai-szoros, Casimcea-hátság

Az egyik legkülönlegesebb és legszebb lepke Romániában, a Parnassius apollo csak alpesi területeken él, ahol bőséges a virág és a tiszta levegő. Fehér szárnyaikon élénkpiros foltok díszítik, melyek drágakőként ragyognak. Az Apollo-lepke ritka és mulandó látvány, évente csak néhány hétig látható.

Megfigyelési helyek: Bucegi-hegység, Királykő, Retyezát

Románia faunájának egy másik díszvendége a kerecsensólyom  (Falco cherrug), egy impozáns ragadozó madár, amely a kihalás veszélyével néz szembe. Nagyobb a vándorsólyomnál, nyulakat, foglyokat, fácánokat vadászik. A populáció drámai csökkenése után a közelmúltban indult természetvédelmi programok új reményt hoztak a faj számára.

Hol látható: Bánság síkság, Nyugat-alföld, Bărăgan-fennsík

Elsőre egy átlagos kétéltűnek tűnik, de a szaporodási időszakban a hím Tarajos gőte (Triturus cristatus) hátán impozáns taraj emelkedik ki, és színe élénkké válik, így megjelenése egy kis mitológiai sárkányt idéz. Tiszta, állóvizekben él, de élőhelyei gyorsan fogynak, mivel érzékeny a szennyezésre és az éghajlatváltozásra.

Előfordulási helye: Erdélyi-középhegység, Szamos medence, Moldva északi része

A teljesen vak és rendkívül törékeny bihari rák (Austropotamobius bihariensis) egy barlangi rákfaj, amely kizárólag a Királyerdő-hegység földalatti vizes élőhelyein található meg. Alkalmazkodott a teljes sötéthez, ahol az ökoszisztémák nagyon érzékenyek, és az élelem kevés. Románia barlangi biodiverzitásának egyik jelképe.

Élőhely: kizárólag a bihari barlangok vizeiben

A Bombina variegata scabra a sárgahasú unka egyik ismert alfaja, kisebb méretű és jellegzetes hátmintázattal. A hasa sárga vagy narancssárga, fekete foltokkal, melyek figyelmeztetést jelentenek a ragadozóknak. Társas életmódot folytat, sekély, napsütötte, mérsékelt vizű élőhelyeken él.

Előfordulási helye: Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence

A vízi cickány (Neomys fodiens) egy kis félvízi rovarevő emlős, amely a vízi és szárazföldi környezetben is él. Kedveli a tiszta, lassú folyású patakokat és folyókat. Kitűnő úszó és búvár, ritkán távolodik el a parttól. Rovarlárvákkal, csigákkal és akár kisebb halakkal is táplálkozik, ami ritkaságnak számít az apró emlősök között.

Élőhely: Déli-Kárpátok és Erdélyi-középhegység

Kevesen tudják, hogy Románia igazi Kánaán a denevérek számára is – több mint 30 faj él itt! A legismertebbek közé tartozik a hosszúszárnyú  denevér (Miniopterus schreibersii), egy fürge repülő rovarvadász, amely alkonyatkor aktív, és mély barlangokban telel. Jelenléte az egészséges ökoszisztéma, valamint a védett barlangrendszer jele.

Megfigyelési helyek: Topolnița-barlang, a szolcsvai Búvópatak barlangja, Néra-szurdok