2025-07-24
Az igazság Drakula kastélyáról: mítosz, legenda és történelmi valóság
Mindenki hallott már Drakuláról és titokzatos kastélyáról – de vajon hányan ismerik a legenda mögötti valóságot? A híres vámpírral gyakran azonosított Törcsvári kastély (Bran) valójában sokkal összetettebb és izgalmasabb történelmi múlttal rendelkezik, mint Bram Stoker regényének fikciója. Fedezd fel, hogyan született a mítosz, és milyen valódi kapcsolatai vannak Vlad Țepeș-sel!
Az ír Bram Stoker azonos című regényében Dracula (magyarul Drakula) egy székely gróf, aki a Borgói-hágón lévő kastélyában él. A közvélemény ma mégis a Brassóhoz közeli Törcsvár fölé magasodó várkastélyt ismeri a vámpír „lakhelyeként”, amiben nagy szerepe van annak is, hogy időközben ez lett az egyetlen olyan fennmaradt erdélyi kastély, amelyre valamennyire illik a regénybeli leírás. Így az utókor ebben látta meg a turisztikai potenciált…
A Nagy Lajos magyar király engedélyével épült törcsvári erődítmény 1388-ban készült el egy fontos kereskedelmi út őrzésére és a délről érkező betörések ellen. A meredek sziklafal fölé felhúzott vár később Brassó város tulajdonába került, ez időszakban védőinek számos ostromot és támadást kellett elszenvednie. Az első nagy felújítást Bethlen Gábor erdélyi fejedelem uralkodása idején végezték rajta a 17. század első felében, majd 1723-ban és 1886-ban, legutóbb pedig 1987 és 1993 között került sor egy-egy komolyabb renoválására.
A Bram Stoker által kreált Drakula-mítosz számos, főleg erdélyi legendából és vámpírokkal kapcsolatos hiedelemből táplálkozik. Drakula gróf neve egyesek szerint egyértelműen III. „Karóbahúzó” Vladra, illetve az apjára, II. Vlad havasalföldi fejedelemre utal, akik a Sárkány Lovagrend tagjai is voltak – a „dracul” román szó egyaránt jelent sárkányt és ördögöt is. II. Vladot más néven Sárkány Vladként (Vlad Dracul) ismerik. A fia, III. „Karóbahúzó” Vlad esetében már a kegyetlenségei miatt használták az elnevezést, ördögi gonoszságát felróva neki.
Először 1958-ban jelent meg az az állítás, hogy Stokert a 15. századi havasalföldi fejedelem, a kegyetlenségeiről ismert III. „Karóbahúzó” Vlad személye ihlette meg karaktere kitalálásakor, ez az azóta sem bizonyított feltevés az In Search of Dracula című, 1972-ben kiadott könyv révén terjedt el a széles nyilvánosságban. A román állam később erre alapozva alakította ki a saját Drakula-mítoszát, amelynek része, hogy III. Vladot Törcsváron tartotta fogságban a pálfordulásai miatt őt büntető Mátyás király. Valójában Vlad valószínűleg sohasem járt Törcsváron, hosszú, 12 évig tartó rabságát Visegrádon töltötte.
Az első világháborút követően, amikor Erdélyt Romániához csatolták, Brassó város önkormányzata Mária román királynénak ajándékozta a törcsvári kastélyt. Mária királyné 1938-as halálát követően a törcsvári kastélyt kedvenc gyermeke, Ilona román királyi hercegnő örökölte, aki akkor már házasságot kötött Habsburg-Toscanai Antal Ferenc osztrák főherceggel. A hercegnő a második világháború alatt kórházzá alakította az épületet és maga is ápolta a sérülteket. Az új román hatalom 1948-ban államosította a kastélyt, amelyben ma is működő múzeumot hoztak létre. 1987-ben átfogó felújítási munkákba kezdtek, amelyet már a rendszerváltást követően, 1993-ban fejeztek be. Az épület tulajdonjoga azonban 2009-ben visszakerült a királyi örökösökhöz.
