2022-03-29
Ha a falak beszélni tudnának – a gyulafehérvári katedrális
Rogerius nagyváradi kanonok Siralmas énekében írta le az 1241–1242-es tatárjárás során átélt borzalmakat. Az itáliai egyházférfi beszédes képekben idézte meg a pusztítást, s annak részeként azt, hogy a gyulafehérvári székesegyház üszkös romjait a legyilkoltak vére borította.
Fotó: 123rf
A tatárjáráskor feldúlt épület már a második katedrálisa volt a Szent István által létrehozott erdélyi püspökségnek, az elsőt valószínűleg az államalapító király építtette.
Az évszázadok viszontagságainak nyomai ma is láthatók az 1991-ben érsekség rangjára emelt Gyulafehérvári Főegyházmegye székesegyházán, amely a vár délnyugati sarkában magasodik. Nem csoda, hiszen a történelem nem kímélte a minden bizonnyal Szent László király idején felhúzott második szentélyt. A tatárjárást követő felújítás rövid életűnek bizonyult: az egyházi adók kapcsán kirobbant vitában 1277-ben szász fegyveresek törtek az épületre, ismét felégetve és feldúlva azt, véres pusztítást végezve a bennlévők között is.
Újabb költséges helyreállítás vette kezdetét – hogy a templomot akkor hosszabbították-e meg kelet felé, vagy Hunyadi Jánosnak köszönhetjük a szép, ötszögű, gótikus záródást, az az épület történetének máig eldöntetlen kérdése. A kormányzó a XV. századi török betörés után indult munkálatokra adományozott bőkezűen.
Fotó: 123rf
Építéséhez annak idején a burgundi és közép-franciaországi templomok szolgáltak mintaként, és mivel a középkori és későbbi változtatások sem módosítottak rajta érdemben, a katedrális egészében és részleteiben is megőrizte román stílusú formáját és szerkezetét. A katedrális tornyaiból csak egy maradt meg mára – ezt Bethlen Gábor állíttatta helyre lombardiai építészekkel. A másik torony a vár 1603-as ostroma idején robbant fel, középtornya pedig még tatárjárás idején pusztult
Fotó: 123rf
A monumentális templom belső tere egyszerre fennkölt és letaglózó élmény. A szószék és a főoltár a XVI., az orgona a XIX. században készült. A díszes síremlékekben számos fontos történelmi személyiség kapott végső nyughelyet – többek között ide temették el a már említett Hunyadi Jánost, valamint Hunyadi Lászlót, Jagelló Izabella királynét, II. János királyt, I. Rákóczi Györgyöt és Bethlen Gábor fejedelmet.
Fotó: 123rf
