2025-08-08
Romániából is látható lesz a kettős csillagászati látványosság
Augusztus második hetében különleges látványosságban lehet részük mind a csillagászat szerelmeseinek, mind az alkalmi megfigyelőknek: a Földről látható két legfényesebb bolygó – a Vénusz és a Jupiter – ritka együttállásban tűnik fel az égen, méghozzá éppen a Perseida-meteorraj csúcspontjának idején.
Augusztus 11. és 13. között a romániai égbolt keleti részén kivételes csillagászati jelenség figyelhető meg: a Vénusz és a Jupiter, a két legfényesebb bolygó rendkívül közel látszik majd egymáshoz, látszólag mindössze két holdátmérőnyi távolságra (kb. 1 fok). Ez a ritka esemény, azaz együttállás (konjunkció) augusztus 12-én éri el a csúcspontját, és napkelte előtt, hajnali 4 órától lesz megfigyelhető.
A korai órákban a Vénusz erőteljesen fénylik majd, fehér, hideg fényű égitestként – csillagszerűen ragyog, bár valójában bolygó, és a Hold után a legfényesebb objektum az égen. Bár a Jupiter kicsit halványabb, még így is fényesebb lesz bármely csillagnál. A két bolygó fokozatosan emelkedik majd a keleti horizont fölé, reggel 5 órára elérve az égi horizont fölötti 13 fokos magasságot. A megfigyeléshez derült égbolt és akadályoktól mentes keleti kilátás szükséges. A konjunkció előtti napokban már látható lesz, ahogy a két bolygó egyre közelebb kerül egymáshoz. A látszólagos mozgásuk a Nap körüli keringésükből fakad: a Jupiter távolodik a Naptól, míg a Vénusz közelít hozzá. Ilyen közeli együttállás csak 2026 júniusában következik be legközelebb.
A jelenség szabad szemmel is megfigyelhető, de egy egyszerű távcső vagy binokulár is fokozhatja az élményt. A Vénusz továbbra is pontszerű marad, míg a Jupiter már kis korongként látható, és körülötte megpillanthatók Galilei-holdjai is: az Io, az Europa, a Ganymedes és a Callisto, amelyek apró, fényes pontokként sorakoznak körülötte. Egy 100–150-szeres nagyítású teleszkóppal a Vénusz fázisa is megfigyelhető – ebben az időszakban körülbelül 79%-ban lesz megvilágítva.
A Perseidák minden évben július 17. és augusztus 24. között világítják be az eget, a legtöbb hullócsillagot augusztus 12–13. körül láthatjuk. A meteorraj a Swift–Tuttle-üstökös hátrahagyott törmelékéből származik – ezek a részecskék, amikor belépnek a Föld légkörébe, felizzanak, és ekkor figyelhetjük meg az úgynevezett hullócsillag-jelenséget. Derült éjszakákon akár 60–100 meteort is megfigyelhetünk óránként. Ami különlegessé teszi őket, az a nagy sebesség – akár 59 km/s is lehet –, illetve a bolidok gyakori megjelenése: ezek rendkívül fényes meteorok, amelyek látványos, fénylő nyomot hagynak az égen.
