Út, ami összeköt – a Via Transilvanica útvonal (1. rész) Út, ami összeköt – a Via Transilvanica útvonal (1. rész)
Fotó: Via Transilvanica

2022-10-11

  • Drive
  • Belföld
  • Út, ami összeköt – a Via Transilvanica útvonal (1. rész)

Út, ami összeköt – a Via Transilvanica útvonal (1. rész)

​Gyalog, biciklin, lóháton

Út, ami összeköt – nem is lehetne találóbb a Via Transilvanica mottója. Az út a Moldva és Erdély között hidat képező Bukovinából, az ukrán határhoz közeli Putnából indul, a III. István (Ștefan cel Mare) moldvai fejedelem által alapított kolostortól. A 10 megyét (Suceava, Beszterce-Naszód, Maros, Hargita, Brassó, Szeben, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény és Mehedinți) érintő, 1400 kilométeres útvonalat hét egységre osztották. Bukovinából a hegyeken át vezet az út Székelyföldre, ahonnan a Szászok földjén, Segesvárt és Medgyest is érintve jutnak a túrázók Sarmizegetusába. A legfőbb dák emlékhelyről a Bánság hegyein át kanyarog a jelzett nyomvonal a végcélig, a Dunáig: a folyamot Szörényvárnál (Drobeta-Turnu Severin) éri el a Via Transilvanica.

Térkép: Via Transilvanica

​​A HÉT TÁJEGYSÉG
  • BUKOVINA– Festői útvonal, 6 napi szakaszra bontva, Putnától Dornavátrán át Poiana Negriig.
  • FELSŐVIDÉK – Sokszínű táj a havasoktól a síkvidéki erdőkig. A 10 napi szakaszra bontott távon több helyen is választhatunk alternatív útvonalak közül.
  • TERRA SICULORUM – Székelyföldre a Maros megyei Vármezőnél érkezünk meg, a 8 napra bontott túra Szovátát, Parajdot, Farkaslakát és Székelyudvarhelyt is érinti.
  • TERRA SAXONUM – Hargita megyéből ismét Maros megyébe érünk vissza, a szászok földjére Erkednél lépünk be. A 10 napi szakaszra bontott út számos, az UNESCO Világörökséghez tartozó erődtemplom mellett halad el.
  • TERRA DACICA – A fantázianév arra utal, hogy Kudzsir és Bukova közötti, 8 napra bontott útvonal bővelkedik az ókori dák és római emlékekben.
  • TERRA BANATICA – Csönd és nyugalom 11 napon át, a Bánság hegyi-erdei oázisában, távol a településektől és a térerőtől.
  • TERRA ROMANA – A Körtvélypataktól induló hét napra bontott útszakasz számos természetvédelmi területen át jut el Szörényvárig és a Dunáig.

Fotó: Via Transilvanica

A több fontos erdélyi tájegységet összekötő, jelzett útvonal 2018 óta készül, a fokozatosan átadott szakaszokon évi mintegy 3500 túrázó fordult meg gyalog, kerékpáron vagy éppen lóháton – hiszen mindhárom lehetőség adott.

A Via Transilvanica ugyanis a változatosságról és a sokszínűségről szól.

Ez nemcsak a hegygerincektől a dombos lankákon át a folyópartig tartó földrajzi környezetre igaz, de az út mentén élő és az úton járó emberekre is. Utóbbiak természetesen bárhol be- és kicsatlakozhatnak, attól függően, hogy egy-két napos kirándulásra vagy éppen több hetes zarándokútra vágynak. Az ötletgazdák számára ugyanis a több ezer kilométeres észak-amerikai teljesítménytúrák mellett az indiai zarándokutak és természetesen az El Camino, a spanyolországi Santiago de Compostelába vezető Szent Jakab út volt a viszonyítási alap.

Fotó: Via Transilvanica

​Mertek álmodni

De kik is állnak Románia egyik legnagyobb jelenkori turisztikai projektje mögött? A teljes mértékben civil kezdeményezés ötletgazdája Alin Ușeriu, a több mint 22 éves múltra visszatekintő Tășuleasa Social szervezet elnöke, de a megvalósításban jelentős szerepe volt Székely Annának, a környezetvédelmi, szociális és kulturális területeken működő civil egyesület ügyvezető igazgatójának is. És természetesen a Beszterce-Naszód megyei Tășuleasa Social szervezet többi tagjának, illetve a több ezer önkéntesnek, akik részt vettek a tervezésben és a megvalósításban.

Fotó: Via Transilvanica

„A barátaimmal számos hátizsákos gyalogtúrát tettem az országban, és rengeteg, a turisták számára ismeretlen helyet fedeztünk fel. Így született meg egy olyan útvonal ötlete, amely ezeket a csodákat mások előtt is feltárja” – számolt be Alin Ușeriu, aki több mint 1500 kilométert gyalogolt az El Caminón.

Ez is megerősítette abban, hogy egy hasonló gyalogút Romániában is lehetséges.

„Meggyőződésem, hogy a Via Transilvanica jóval többet tud nyújtani a tájak szépsége, a kulturális értékek és akár a gasztronómia terén is. Láttuk, hogy az ilyen jellegű útvonalak szerte a világon összekötik a különböző kultúrákat, alakítják, erősítik a helyi közösségeket és hozzájárulnak az általuk érintett régiók gyarapodásához” – tette hozzá az ötletgazda.

Fotó: Via Transilvanica

​A Via Transilvanica számokban


  • 4 és fél év alatt készült el
  • mintegy 8000 önkéntes segített
  • 1400 km hosszú
  • 400 településen halad át
  • 7 kulturális-történelmi tájegység
  • 10 megyét érint
  • 1,6 millió euróba került

Fotó: Via Transilvanica