Mi stresszeli leginkább a pilótákat? Egy kapitány őszinte válasza Mi stresszeli leginkább a pilótákat? Egy kapitány őszinte válasza
Fotó: Shutterstock

2025-06-28

  • Drive
  • Check-in
  • Mi stresszeli leginkább a pilótákat? Egy kapitány őszinte válasza

Mi stresszeli leginkább a pilótákat? Egy kapitány őszinte válasza

Bár a repülőgépek vezetése rutinmunka a tapasztalt pilóták számára, bizonyos pillanatok még az ő idegrendszerüket is próbára tehetik. Egy népszerű YouTube-csatorna egyik videójában Steve Schreiber, az American Airlines kapitánya mesélt arról, melyik manőver igényli a legtöbb koncentrációt – a felszállás vagy a leszállás.

Az utasok között gyakori a repüléstől való félelem, de mint kiderült, a pilótáknál is vannak olyan szakaszok, amelyek komolyabb figyelmet igényelnek. Egy néző, Cole, azt kérdezte a kapitánytól: melyik rész idegőrlőbb, a gép felemelkedése vagy annak földre juttatása?

 

„Cole, én sosem stresszelek” – válaszolta félig tréfásan Schreiber, majd komolyabban hozzátette: a legtöbb pilóta számára a felszállás számít nehezebb műveletnek. Ennek oka, hogy ekkor a gép még teljesen feltankolt, vagyis ez a legnehezebb állapota. A hajtóművek maximális terhelés alatt dolgoznak, és a sebesség is ilyenkor a legalacsonyabb – márpedig egy repülőgép mindig a legsebezhetőbb, amikor lassú.

 

A levegőbe emelkedést követően azonban fokozatosan csökken a súly, ahogy az üzemanyag ég, a hajtóművek terhelése is enyhül, és a gép mozgása is stabilabbá válik. Vagyis ahogy halad előre az út, egyre kevesebb a kritikus tényező, amit a pilótáknak kezelniük kell.

A videóban szó esett egy másik, gyakran felmerülő kérdésről is: miért olyan fontos a repülőgépes üzemmód bekapcsolása? Schreiber ezzel kapcsolatban határozott álláspontot képviselt. Bár tudja, hogy emiatt sokan bírálhatják, határozottan arra kér minden utast, hogy valóban kapcsolják be a repülőgépes módot – különösen a felszállás és a leszállás időszakában. Mint elmondta, kutatások igazolták, hogy a telefonok által kibocsátott rádiójelek zavarhatják a repülőgép fedélzeti rendszereit.

Image
Fotó: Shutterstock

„Gondoljunk csak bele: ha 3000 méter felett vagyok, és egy kis géppel repülök, akkor van elég tér, nincs gond. De 3000 méter alatt, a reptér közvetlen közelében már minden milliméter számít. Ilyenkor a navigációs rendszereinknek tökéletesen kell működniük” – magyarázta. Ráadásul, ha egy gépen több száz eszköz van bekapcsolva, ezek együttesen jelentős interferenciát okozhatnak. „Kérlek titeket, legalább arra a kétszer 15 percre, a felszállás és a landolás alatt, tegyétek félre a telefonokat. Mi is csak úgy tudjuk biztonságban tartani a repülést” – zárta gondolatait.