2025-04-05
Egy pilóta elárulta, mit is kell tudnunk a veszélyes repülőterekről
Miközben a repülőterek nagy többségében semmi különleges nincs, néhány olyan kifutópálya is létezik a Földön, amelyeken annyira bonyolult a landolás, hogy a pilótáknak is különleges engedélyt kell szerezniük hozzá. Egy tapasztalt kapitány, aki kifejezetten ezekre a repülőterekre specializálódott, mesélt az ezzel kapcsolatos felkészítésről.
Madeira szigetei vitathatatlanul csodálatos úti célnak számítanak, az odajutás viszont „némileg” kalandos lehet. Funchal repülőterét ugyanis a világ legveszélyesebbjei közé sorolják, mivel a leszállópályát az egyik oldalról hegyek, a másikról pedig az Atlanti-óceán határolja – ez pedig különösen nagy kihívás elé állítja a pilótákat. A domborzat jelentős mértékben befolyásolja a Cristiano Ronaldóról elnevezett repülőtér légköri viszonyait: a magas hegyek ugyanis nemcsak rendkívül bonyolulttá teszik a landolást, de miattuk a szélmozgások is sűrűn változhatnak, ami gyakran turbulenciához vezet.
A durva turbulencia miatt pedig gyakran késésekhez vezetnek, vagy egyenesen törölni kell a járatokat: 2024 augusztusában például az erős széllökések miatt három nap alatt több mint 80 madeirai járatot töröltek vagy irányítottak át más repterekre. Ugyancsak rendkívül felkészültnek kell lenniük az Innsbrucki Repülőtéren landoló pilótáknak, hiszen a kifuttópályát minden oldalról az Alpok magas csúcsai veszik körül, és már az is balesetet okozhat, ha csak kis mértékben térnek el a kijelölt légifolyosótól.
Először is fontos megjegyezni, hogy minden veszélyesnek ítélt repülőtér precíz és részletes biztonsági protokollal rendelkezik, amelynek előírásai bármilyen helyzetben garantálják a fel- és leszállást. Ezen felül a pilóták, mielőtt gyakorlatban is megismerik ezeket a körülményeket, a képzésük során rendszeresen szimulátorokba ülnek.
– magyarázta Zbigniew Mlotkowski pilóta, a litván KlasJet képzési vezetője, aki szerint a rövidebb kifutópályák is gondot jelenthetnek. A veszélyes repülőterekre szakosodott Mlotkowski ebből a szempontból a görög Szkíathoszt, az olasz Firenzét és a spanyol San Sebastiánt látja különösen problémásnak. Ahogy azonban már fentebb is írtuk, az ilyen repülőtereken csak olyan pilóták irányíthatják a gépeket, akik egy erre vonatkozó külön engedéllyel is rendelkeznek. Az európai szabályozások ráadásul azt is előírják, hogy a pilóták 12 havonta friss elméleti és gyakorlati képzésben részesüljenek, a veszélyesnek ítélt repülőterekre specializálódottak esetében viszont legtöbbször fél évre csökken ez az időszak.
