2025-02-26
Miként alszanak mások? – 10 pihenési szokás a nagyvilágból!
A Brooklyn Bedding ágynemű-gyártó cég felmérést végzett a világ alvási szokásairól, amelyből egyértelműen kiderült, hogy vannak egészséges és kevésbé jó hatású alvási szokásaink is: egyes népeknél teljesen elfogadott a munkahelyi szunyókálás, van, ahol pedig a kemény tatamit találják a legkényelmesebb alvóhelynek…
A kulturális különbségeket semmi sem mutatja jobban, minthogy Japánban például elismerik azt, aki munka közben elszundít. Azt feltételezik, hogy a sok munkától annyira túlhajszolt, hogy szüksége volt egy kis pihenésre. Itt Európában ez a lustaság jele lenne, és még megrovás is járna érte. A japán szokások sokszor előkerültek a tanulmányban: például az is jellemző rájuk, hogy olyan sokat utaznak reggel és este, főleg az óriási metropoliszokban, hogy a metróutat alvásidőnek tekintik – ugyanezt egy brazil nem teszi Sao Paulóban (pedig az is 22 milliós nagyváros, óriási távolságokkal), mert ott a rossz közbiztonság miatt félne, hogy kirabolnák álmában...
Fotó: Getty Images
Az indonézek többsége hamar elsajátít egy meditációs technikát, amelynek segítségével gyorsan és mély álomba zuhannak. Ez segít nekik a stresszes időszakok átvészelésében, és regenerálja is a szervezetüket, hiszen rengeteg káros hormon szabadul fel a szorongás, félelem hatására szervezetben, amelyet alvással lehet semlegesíteni. A természeti népek valószínűleg így tudtak a szabadban pihenni a vadállatok között, amikor kevés, biztonságos és pihentető alvásra kényszerültek.
Az észak-amerikaiak 71%-a házi kedvencével szundít, és mind azt állítják, hogy sokkal jobban alszanak, ha a kutyájuk, macskájuk velük durmol…
Fotó: Unsplash
A kínaiak a kő kemény matracot szeretik, meggyőződésük, hogy a kemény felület jót tesz a hátuknak, hiszen nem süppednek be órákra alvás közben az ágyba, hanem a matrac megtámasztja a törzsüket. Az ázsiai népek többsége már elégedett, ha heti néhány éjszakán jól és eleget alszik.
A japánoknál nem kínos társaságban, munkahelyen vagy partin elaludni. Inemurinak nevezik azt az éber alvást, amikor épp jelen vannak, de közben szundítanak egy kicsit. A japánok szeretnek tatamin és vékony matracon aludni. A tatamit hagyományosan rizsszalmából vagy fűfélékből készítik, ez egy kemény, de nem teljesen szilárd felület – ahogy a legtöbb ázsiai, ők is szeretik, hogy a váll, a hát és a csípő megfelelően alá van támasztva, és így természetesebb pózban alhatnak, mintha puhán feküdnének.
Fotó: 123rf
Az ausztrál őslakosok a csoportos alvást tartják jónak, biztonságosnak. A szorosan egymás mellé tett matracokon legbelülre a gyerekek, idősek, védtelenek fekszenek, őket követik a nők, majd a kört a gyengébbeket védő férfiak zárják be.
A spanyolok ebéd utáni szunyókálásával régebben a földművesek éltek, hiszen az ebédidő környékén olyan meleg volt a földeken, hogy amúgy sem lehetett dolgozni. A legtöbb mediterrán ország kisvárosaiban, falvaiban, nyári időszakban ma is bezárnak az üzletek kora délután, és inkább tovább este maradnak nyitva tovább. A nagyvárosokban viszont már teljesen kikopott ez a szokás.
Fotó: 123rf
A skandináv népeknél megszokott, hogy nagyon hidegben alszanak és ehhez a gyerekeiket is hozzászoktatják: már csecsemőkorukban is kiviszik őket a babakocsiban a mínusz 6-10 fokos hidegbe aludni. Nem félnek a meghűléstől, sőt, hisznek abban, hogy a hideg, friss levegőn jobban és többet alszanak bébik.
Ismerős a helyzet, amikor utazásaid során a szállodában, apartmanban nem tudod hova tenni a nehéz dísztakarót? Az ágyat befedő legfelső réteg, ami általában egy nehéz, díszített textilből készül szerte a világban elterjedt. Mi, európaiak, azonban általában csak a beágyazáshoz használjuk ezt a réteget, máshol azonban ezzel is alszanak, több réteg alatt térve nyugovóra.
Fotó: 123rf
A britek nem a fűtést veszik le, hanem a ruhájukat. Ők is hisznek abban, hogy jobban alszik az ember, ha nincs melege, úgyhogy ők inkább meztelenül pihennek: a britek 30%-a csupaszon hajtja álomra a fejét.
Latin-Amerikában ma is sokan alszanak a többszáz éves múltra visszatekintő függőágyban. Régebben azért aludtak így a természetben az emberek, hogy védekezzenek a kisebb állatoktól, rovaroktól, bogaraktól – ma már leginkább csak megszokásból
Fotó: Unsplash
