Szép, de veszélyes: amit a leanderről mindenképp tudni kell

A leander minden része – a levelektől a virágokon át a szárig – tartalmaz toxikus vegyületeket, úgynevezett szívglikozidokat (kardenolidokat). Ezek az anyagok már kis mennyiségben is súlyos mérgezést okozhatnak emberekben és állatokban egyaránt. A veszélyes hatóanyagok jelen vannak a növény tejszerű nedvében is, amely metszés során kifolyhat – ezért különösen fontos az óvatosság a leander gondozásakor, mivel a nedv akár a bőrön keresztül is felszívódhat.

A leandermérgezés tünetei kezdetben émelygéssel, hányással, hasfájással és hasmenéssel jelentkezhetnek. Ezeket követheti szédülés, általános gyengeségérzet, zavartság, majd a szívműködés zavarai. A pulzus lelassulhat vagy rendszertelenné válhat, súlyosabb esetekben pedig akár ájulás vagy szívleállás is bekövetkezhet.

Különösen kisgyermekek és háziállatok esetében már néhány levél elfogyasztása is életveszélyes lehet. Ha felmerül a gyanú, hogy valaki – akár ember, akár állat – leanderrel érintkezett vagy lenyelte annak egy részét, haladéktalanul orvosi vagy állatorvosi segítséget kell kérni. Fontos, hogy ne kezdjünk el hánytatni senkit, hacsak nem kaptunk erre vonatkozó, egyértelmű szakmai utasítást.

A leander tartása során mindig törekedjünk a megelőzésre. A növényt úgy helyezzük el, hogy gyermekek és állatok ne férjenek hozzá. Metszésnél használjunk védőkesztyűt, és kerüljük a bőrkontaktust a növény mérgező nedvével. A használt kerti eszközöket minden alkalommal gondosan tisztítsuk meg. Soha ne égessünk leanderágakat, mert a füst belélegzése is mérgező hatású lehet. Ha kisgyermek él a háztartásban, vagy háziállat tartózkodik a kertben, érdemes lehet más, kevésbé kockázatos dísznövény mellett dönteni. A leander kétségtelenül szemet gyönyörködtető, de csak akkor maradhat biztonságos, ha megfelelő körültekintéssel bánunk vele.