2025-04-06
Tőlük érdemes tanulni: szelektív hulladékgyűjtés a világ minden táján
A lassú utazás (slow travel), az ökoszállodák és a falusi turizmus folyamatosan növekvő népszerűsége is jól tükrözi, hogy az idegenforgalmi szektor is egyre fontosabbnak tartja a fenntarthatóságot. Ebben kiemelt szerepe van a hulladékgazdálkodásnak, főként a műanyagszemét kezelésének. Hogy milyen országok járnak az élen a szelektív hulladékgyűjtés területén, kiderül ebből a cikkből.
Az ENSZ által közétett adatok alapján az emberiség éves szinten mintegy 400 millió (!) tonna műanyagszemetet termel, és helyzet fokozatosan rmlik: a becslések szerint 2050-re már 1100 millió tonnára is nőhet ez a mennyiség. Bár a hulladékkezelés régóta létezik, a műanyagok gyártása csupán az 1970-es években robbant be – és a világ sokáig nem fordított kellő figyelmet ezek újrahasznosításra. Mára viszont a műanyaghulladék kezelése vált az egyik legsürgetőbb környezeti kihívássá.
Természetesen ezen a területen is akadnak a többieknél jobban teljesítő országok. A műanyagszeméttel elsőként Ruanda vette fel a küzdelmet, ahol 2008 óta szigorúan tilos a műanyag szatyrok előállítása, behozatala, használata és árusítása is, 2019-ben pedig a szabályozást olyan egyszer használatos műanyagtermékekre is kiterjesztették, mint a szívószálak, poharak és vizespalackok. És nem gondljuk, hogy puszta látszatintézkedésről van szó: a repülőtereken átvizsgálják az utasok csomagjait, és az előírás megszegőire jókora pénzbüntetés vár.
Európában az északi országok, leginkább Svédország és Izland hozzállása példaszerű. Utóbbi egy külön turisztikai kampányt is indított a jellemzően a turisták által vásárolt vizespalackok visszaszorítására, míg Svédországban működik például a számtalan szakmai díjat bezsebelő, a fenntartható technológiákra és innovációkra összpontosító Grale vállalat. Ugyanígy ki lehet emelni Norvégiát is, ahol külön állami támogatásban részeülnek a fenntarthatóságot komolyan vevő cégek – az ilyen programoknak köszönhetően az ország már a műanyagpalackok több mint 92 százalékát újrahasznosítja.
Bár a trópusi országokban, mint például Thaiföld, Malajzia vagy a Fülöp-szigetek, rendszerint nagyobb gondok vannak a hulladékgazdálkodással, Palaunak már sikerült követendő példát mutatnia. Az apró óceániai szigetország nemcsak betiltotta a műanyagzacskókat, -poharakat, -szívószálakat és -csomagolásokat, de a közintézményekbe sem engedi be a műanyagpalackokban forgalmazott italokat. Ezen felül, 2018 óta az összes, az országba érkező turistával aláiratnak egy kötelezettségi nyilatkozatot, amelyben megfogadják, hogy megőrzik Palau természeti kincseit.
