2024-09-15
Túlélési tippek: hogyan találjunk ennivalót, ha magunkra maradunk a vadonban
Bár nagy valószínűséggel sosem keveredünk ilyen helyzetbe, amikor nekivágunk egy hosszabb, több napos túrának a természetben, arra sem árt felkészülni, hogy teljesen eltévedünk/elveszünk a vadonban. Ebben az esetben a nyugalmunk megőrzése a legfontosabb, a pánik ugyanis egyenes út erőforrásaink kimerítéséhez. Ebben a cikkben azt jártuk körül, ilyen esetekben hogyan is juthatunk kellő mennyiségű élelemhez és mit is szabad egyáltalán elfogyasztanunk?
Aki kedveli a túlélőműsorokat, biztosan maga is elgondolkozott már azon, hogy ő mit is tenne abban az esetben, ha véletlenül eltévedne a vadonban. Ilyenkor természetesen az ivóvíz és a biztonságos alvóhely megtalálása élvez elsőbbséget, de előbb-utóbb viszont már élelmet is kell szereznünk.
Amikor élelem után kutatunk a természetben, legelőször is fókuszáljunk növényekre: ezeket nem kell levadászni, nem támadhatnak ránk és azonnal fogyaszthatók is. Átlagos kalóriatartalmuk 15-20 kalória/100 gramm, ami – bár elsőre kevésnek tűnik – a túléléshez elegendő. A legbiztonságosabb a már jól ismert gyümölcsöket, magvakat és csonthéjasakat keresni – utóbbiak kiemelten fontosak, mivel zsírok mellett az energiánk megőrzéséhez szükséges fehérjéket is tartalmaznak. A gyümölcsök révén pedig a szénhidrátot is tudjuk pótolni.
Arra viszont nagyon kell figyelnünk, hogy akadnak mérgező növények is. Ezek sok esetben kellemetlen, erős szagúak, de ha nincs is így, a fogyasztás előtt mindenképpen teszteljük bőrünkön az ismeretlen növényeket: ha égő, viszkető hatást váltanak ki, ne együk meg őket. Ha nem bízunk a fellelt növényekben vagy nem találunk elég ehetőt, áttérhetünk a rovarokra, amelyek rengeteg fehérjét tartalmaznak, és nagyon kevés közöttók a mérgező faj. (Az élénk színű, erős szagú és szőrös/szúrós rovarokat azonban jobb, ha nem fogyasztjuk el.) Az ehető rovarok között vannak többek között a sáskák, a hernyók, a lárvák és a termeszek is – az esetleges fertőzések elkerülése érdekében azonban mindig meg is kell sütnünk őket.
Ha még ekkor sem jutottunk el lakott területre vagy nem mentettek ki minket, bele kell fognunk a kötelek, (halász)hálók és fegyverek készítésébe. A kötelekből fegyvereket, tárolókat és csapdákat is ki lehet alakítani, a folyóparti kavicsokból pedig nagyszerű pengék készülhetnek. Ugyanakkor a kötelek segítségével olyan eszközöket is össze tudunk állítani, mint egy kalapács, csúzli vagy lándzsa.
Ha vannak eszközeink, különféle csapdák felállítását is elkezdhetjük. Az egyik legegyszerűbb módszer egy faágról lelógó, hurokban végződő kötél, ami az állat mozgása kövekeztében rászorul annak egyik testrészére. De a veremásás is beválhat, amelyet felülről levelekkel fedhetünk be – az aljára pedig akár kihegyezett karókat is állíthatunk.
