Turistaadó és korlátozások: erre kell figyelni az idei európai nyaralások során

A közelmúltban Velence mellett a spanyolországi turisztikai helyzet került a legsűrűbben a hírekbe. A nyári csúcsszezon egyik legnépszerűbb országában ugyanis Barcelonától kezdve Mallorcán át egészen a Kanári-szigeteken fekvő Teneriféig számos település lakói tüntettek a túlturizmus és negatív hatásai miatt. Ennek következtében Barcelona például 2029-re teljesen betiltja a lakhatási válságot okozó rövid távú lakáskiadást (vagyis gyakorlatilag az Aribnb-t), de Málaga 43 városrészéből is száműzték az efajta szállásokat. Szintén korlátozásokat terveznek Sevilla és Valencia térségében – bár az ottani turisztikai hivatalok Barcelonától eltérően nem a turisztikai célra kiadott lakások, hanem sokkal inkább a feketepiac felszámolására törekednek.

Ráadásul Spanyolországban ezentúl jóval több személyes adatot kell majd megadniuk az utazóknak, úgy a szálláshelyeken, mint az autókölcsönzőknél is. A szabályozás legfőbb célja a szervezett bűnözés visszaszorítása, és bár sokan fogalmaztak meg adatvédelemmel kapcsolatos aggályokat, fontos megemlíteni, hogy a spanyol hatóságok így sem kérnek olyan információkat, amelyek ne lennének relevánsak az utazáshoz – a turistáknak már sok más országban is hasonló adatokat kell megadniuk.

Athénban is megelégelték már az Airbnb-típusú lakáskiadást, amelyek ágyszáma immár a szállodákét is meghaladta: január elseje óta a görög fővárosban már nem lehet újabb rövid távú szálláshelyeket regisztrálni. Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök már tavaly is elmondta, hogy nem „démonizálni” akarják a jelentős bevételt generáló rövid távú lakáskiadást, de azt sem engedhetik, hogy „egy ember profithoz való joga megakadályozza a másik ember lakhatáshoz való jogát”.

Nem az Airbnb-féle szállások váltanak ki tiltakozást a népszerű európai helyszínek lakói részéről, a kikötővárosban ugyanilyen komoly problémát jelentenek a hatalmas óceánjárók is. Barcelona, Ibiza, Velence, Szantorini vagy Nizza egyaránt szabadulna a turisták ezreit szállító gigantikus hajóktól, amelyek nem csupán szennyezik a környezetet és elcsúfítják a látképet, de gazdasági hátrányokat is jelentenek az adott szigeteknek, településeknek. Az óriáshajók utasai ugyanis az a körutazás előre kifizetett áráért cserébe mindent megkapnak a fedélzeten, ami bevételt hozhatna a kikötőknek, ezért nem foglalnak szállást, nem ülnek be az éttermekbe és kávézókba.

• A velencei turistaadóról mi is sokszor írtunk már, de hasonló intézkedéseket vezettek már be Walesben, Görögországban, Portugáliában, Izlandon, Spanyolországban és Olaszországban is, valamint olyan városokban, mint Firenze, Párizs, Amszterdam vagy Edinburgh.
• Athénban például nem csak napi 20 ezer főben maximalizálták az Akropolisz látogatóinak számát, de a lehetőséget előre le is kell foglalni a hivatalos honlapon.
• Pompeiiben szintén 20 ezer fős korlátozást vezettek be, Rómában pedig egyszerre csak 3 ezren kereshetik fel a Colosseumot.
• Szardínia ikonikus rózsaszín homokos strandján, a Spiaggia Rosán 500 és 3500 közötti euro közötti pénzbüntetésre számíthatnak, akik előre nem engedélyezett túra keretében látogatnak ki.
• Prága vezetésének a leány- és legénybúcsúkból lett olyan mértékben elege, hogy teljesen betiltotta a szervezett kocsmatúrákat.
• Sevillában egyelőre még csak ötlet szintjén merült fel tavaly, hogy a turisták csupán egy 3-4 eurós összeg árán léphetnének be város legendás főterére, a Plaza de Españára, de a szabályozás még nem lépett érvénybe.