2022-03-29
Látványos Norvégia – 7 hely a Sogne-fjord környékén (1. rész)
A Sogne-fjord Norvégia leghosszabb és egyik legmélyebb vízű fjordja, nyugat-keleti irányú bevágás az ország szíve felé Bergentől északra, nagyjából 200 kilométer hosszan. A fjordot a jégkorszak és az azt követő éghajlati változások hozták létre: ahogy a kontinentális jég elolvadt, kialakult a ma látható táj, magas hegyekkel és mély völgyekkel.
1. Nærøy-fjord
2. Fjærland-fjord
3. Hopperstad dongatemplom
4. Heibergske Samlinger
5. Lærdalsøyri – lazacközpont
6. Vettisfossen-vízesés
7. A Flåm-völgyi vasút
Illusztráció: Nyilassy Lili
Fjord-szépségszakértők szerint a víz fölé olykor 1700 métert meghaladóan magasodó, függőleges sziklafalainak köszönhetően a Nærøy-fjord kategóriája koronázatlan királya. A szinte érintetlen természet nem puszta illúzió, az érzésre pedig ráerősít, hogy a vad képi idillt pettyező emberi ujjlenyomatok, azaz az apró tanyák és falvak között nem látunk utakat vagy kitaposott ösvényeket. A fjord végén fekvő Gudvangen falu tökéletes kiindulópont a környék felfedezéséhez, ám mielőtt sétahajóra szállnánk, kajakot bérelnénk vagy SUP-ra állnánk, nézzünk be a Njardarheimr skanzenbe (viking faluba) és ugorjunk el a településtől délre található Kjelfossen-vízeséshez.
Fotó: Getty Images
Fjærland a Sogne-fjord egyik északi ágát körülölelő terület a Jostedalsbreen, azaz a kontinentális Európa legnagyobb gleccsere közelében. Egy vezetett vagy egyéni túra a gleccservidéken nagybetűs kaland úgy is, hogy a jég sajnos visszahúzódóban van. Ha időben foglalunk, a 18 ágyas, önkiszolgáló Flatbrehytta menedékház a vidék puszta bámulására és bebarangolásához is ideális. Az egyik leglátványosabb, ráadásul könnyen megközelíthető gleccser, a Bøyabreen mindössze 2,3 km, a gleccserekkel és az éghajlattal kapcsolatos ismeretek norvégiai tudásközpontja, a gleccsermúzeum (Norsk Bremuseum) pedig 5 km a menedékháztól. Miért kék a gleccserjég? Miért zöld a fjord? És hogyan alakultak ki? – minden kérdésre választ kapunk a múzeum falain belül, a közeli Supphellebreen gleccser ezeréves jegével pedig saját kísérleteket is végezhetünk.
Fotó: Shutterstock
Az örökségmentők az utolsó pillanatban észbe kaptak, így a 19. század végi, összehangolt akciónak köszönhetően 28 középkori fatemplomot a 21. századi utazó is megcsodálhat Norvégiában. Az egyedi technikával (lafting) készített épületek, amelyek a 12. és 16. század között épültek, számos tekintetben magukon hordozzák a kereszténység felvétele előtti időszak kultúráját: a templomok formavilága és a faragványok a viking érát idézik. A fjord déli oldalán, Vikøyri faluban található, 30 férőhelyes dongatemplom nem a legnagyobb és nem is a legapróbb a megmaradtak között – viszont 1130 körüli „születési dátummal" az egyik legrégebbi. A főhajó és a kórus kivételével az enteriőr teljesen kicserélődött a háromhajós, Borgund-típusú épületben, amely az 1880-as években Peter Andreas Blix építész tervei és a környékbeli mesteremberek keze munkája nyomán újjászületett.
Fotó: Shutterstock
