2024-12-19
A nyugalom szigetei: a Bakony apró települései
Amennyiben az év végéhez közeledve azon gondolkodunk, hol pihenjük is ki 2024 fáradalmait, akkor vegyük célba Magyarország egyik legszebb tájegységét, a Bakonyt. A dunántúli régió egyrészt tele van nagyszerű kirándulóhelyekkel, másrészt pedig a gasztronómia és a finom borok kedvelőinek is tökéletes vidék. Lássunk néhány érdekes települést a térségből!
A Magas (vagy Öreg)-Bakony ölelésében, Bakonybél közelében fekszik a 280 fős Csehbánya, amelynek elnevezése első lakóinak nemzetiségére utal: Adler Ferdinánd hutamester 1761-ben itt alapított egy új üveggyártó műhelyt (hutát), amelyben csehországi német szakemberek dolgoztak. Amikor a 18. század végén, az erdők védelmében bezárt a műhely, a falu lakói áttértek a földművelésre. A községet egy erdősor osztja két különálló része, legfontosabb látnivalói pedig a közeli Hölgykő várának romjai, valamint az erdő mélyén álló, kicsiny Mária-kápolna. A környék ideális kirándulóhely: nincs mesze a Farkasgyepűi Természetvédelmi Terület, de a Csurgó-kút és a Csurgó-tető sem.
Amennyiben a Balatonhoz közelebb eső részen szeretnénk megpihenni, akkor az alig pár utcás Salföld is nagyszerű választásnak bizonyulhat. A takaros házakból álló falu geológiai, botanikai és népi építészeti emlékei miatt is izgalmas úti cél, a gyerekek pedig egyenesen imádni fogják a Salföldi Majort, ahol állatsimogatót, lovaglási lehetőséget és játszóteret is találunk. A közeli a Folly Arborétumban pedig a régió borait is megkóstolhatjuk.
A Bakony közepén, erdők között rejtőző apró település tökéletes kiindulópont lehet a túrázóknak, hiszen olyan látnivalók közelében fekszik, mint a Kerteskői szurdok vagy a Borostyán-kút, de északi riányba indulva a „Gyilkos-tóként” ismert Hubertlaki-tóhoz és a Szár-hegyi kilátóhoz is elsétálhatunk. A település több mint egy évezredes múltra tekint vissza, hiszen már a bencés monostor 1018-ban kiadott oklevelében is megemlítik, a Szent István király alapította Szent Mauríciusz Monostor (korábban apátság) pedig napjainkban is Bakonybél egyik főbb látványossága. Innen pedig egy rövid sétával felérhetünk a vidék pazar panorámáját kínáló Erzsébet-kilátóhoz.
A Bakonybéltől északra található csendes falu Győr-Moson-Sopron vármegye legdélibb csücskében fekszik, miután egyike volt azon településeknek, amelynek lakói 1999-ben a Veszprém megyétől való elszakadást választották. Elszigeteltségánek köszönhetően tökéletes hely a kikapcsolódásra: a Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi Terület lábánál fekvő faluból a Cuha-szurdokhoz és a cseszneki várhoz is el lehet kirándulni. Egy hosszabb túrával pedig déli irányban az Országos Kéktúra egyik bélyegzőhelyének számító Vajda Péter kilátót is felkereshetjük.
A lejtős dombháton, 360-380 méteres tengerszint feletti magasságban a Gaja-patak mentén elterülő zsáktelepülés az Északi-Bakony egyik ismert látnivalója. A szurdok környéke ideális kirándulóhely: itt található többek között a látványos „római fürdő” és a Vadalmás forrás is. Kissé tovább sétálva, keleti felé eljutunk Szentkút kegyhelyére és a Tési-bükkös túraterületére, ahonnan nincs már messze a Széchenyi Zsigmond-kilátó sem. Ha pedig kreatív kikapcsolódásra vágyunk, akkor – előzetes egyeztetés után – a Bakonynánai Közösségi Színtérben megismerhetjük a natúrkozmetikumok készítését és a papírfonás mesterségét is.
Sípályáinak köszönhetően a Bakony vonulatain elhelyezkedő Eplény télen is nagyszerű desztináció. A Magyarország egyik legismertebb központjának számító Sí-aréna rendszerében 16 különböző, mintegy 8000 méteres összhosszúságú pálya várja a síelni vágyókat. A lejtők a melegebb hónapokban szuper kirándulási lehetőségeket kínálnak, például az Álmoshegyi pihenőerdő és a Malom-völgyi Zöld-tó irányába, nyugat felé pedig a Mohos-kőhöz, a Borzás-tetőhöz és a Vitéz Bertalan Árpád-kilátóhoz is eljuthatunk.
