2022-03-28
Emlékek őre – sztorik a berlini Reichstag érdekes történelméből
Reichstag – eredetileg a törvényhozó testületet nevezték így, de az elnevezést az épületre is kiterjesztették. A II. világháború befejezése óta a törvényhozás alsóháza a Bundestag nevet viseli, az épületet azonban továbbra is Reichstagként vagy Reichstaggebäude-ként emlegetik.
A Reichstag épületének alapkövét I. Vilmos császár tette le 1884. június 9-én. A Paul Wallot tervezte, neoreneszánsz stílusú épület tíz év alatt készült el, és mai értékben kifejezve úgy 172 millió euróba került. Átadását követően a német törvényhozás otthonául szolgált olyan viharos időszakokban, mint az I. világháború, majd a weimari köztársaság, egészen az 1933-ban bekövetkezett tűzvészig, amely alapjaiban változtatta meg a 20. század történelmét.
Fotó: Unsplash
Egy hónappal Hitler hatalomra kerülése után egy éjszaka kigyulladt a Reichstag épülete, leégett a teljes tetőszerkezet, s egyéb súlyos károk is keletkeztek. A gyújtogatás háttere soha nem tisztázódott teljesen, egy látványos, öt kommunistát – köztük Georgi Dimitrovot – vádlottként felvonultató bírósági eljárásban halálra ítélték a holland Marinus van der Lubbét, aki állítólag magányos tettesként, de a rossz helyzetben lévő munkásosztály felrázásának céljával cselekedett (ezt a verziót sok történész is osztja). A tűzvész mindenesetre jó ürügyül szolgált a náci vezetésnek a weimari szabadságjogok eltörlésére és a diktatúra megalapozására.
A német főváros kettéosztása után az épület Nyugat-Berlin területére esett, közel a határhoz, amelyet 1961-ben fallal is megerősítettek. Az épület részleges renoválására először 1961 és 1964 között került sor, teljes körű felújítását 1999-ben fejezték be, ezt követően költözhetett vissza az immár Bundestag nevet viselő törvényhozás, amely 1949 óta a Német Szövetségi Köztársaság ideiglenes fővárosában, Bonnban működött.
Fotó: Pixabay
A Reichstag valódi restaurálására csak 1995 után került sor, melynek során Norman Foster angol építész tervei alapján teljesen újragondolták az épületet. Ekkor került a tetőre az ikonikus üvegkupola, a hagyományos és a modern építészeti stílus kapcsolódásának egyik remek példája. A 38 méter átmérőjű, 23,5 méter magas üvegkupolából – amelynek tengelyét egy tükrökkel borított tölcsér adja – csodás panoráma nyílik a német fővárosra és különleges bepillantást enged az épület belsejébe is. A látványosság időpontfoglalás mellett ingyenesen látogatható.
Fotó: Unsplash
„Dem Deutschen Volke”, magyarul „A német népnek” – ez a felirat áll 1916 decembere óta az épület homlokzatán. Több mint húsz évvel az épület átadása után került a helyére, részben azért, hogy segítse visszaállítani a lakosságnak a kormányba vetett hitét az I. világháború idején. A 16 méter széles felirat 60 centi magas bronzbetűi két, II. Vilmos császár által felajánlott háborús bronzágyúból készültek.
Fotó: Unsplash
Minden idők egyik leglátványosabb művészeti projektjeként vonult be a történelembe a bolgár Christo és felesége, Jeanne-Claude akciója. A művészpáros 24 év próbálkozás után 1994-ben kapott engedélyt a hatóságoktól a használaton kívüli épület becsomagolására; az installáció 1995 nyarán két hét alatt több mint ötmillió látogatót vonzott.
Fotó: Flickr
A Reichstag épülete az egyetlen olyan parlament a világon, amelyben nyilvános étterem is helyet kapott, ráadásul az üvegkupola közvetlen szomszédságában. Érdemes jó előre asztalt foglalni.
Fotó: Pixabay
