2026-03-01
Még az Odüsszeiában is szerepel ez az alig látogatott, csodálatos görög sziget
Görögország északnyugati partjain mentén fekszik a Jón-tenger egyik eldugott, apró szigete, amely történelmi látnivaló mellett elképesztően fehér homokos strandokkal és gyönyörű kilátópontokkal várja az utazókat. A túraösvényeket szegélyező ciprusfák erőteljes illata pedig a kirándulásokat is egészen különleges élménnyé varázsolja.
A Korfutól északnyugati irányban alig 20 kilométerre elterülő Othonoi – Ereikussza és Mathraki mellett – a Diapontiák szigetcsoport része és egyben Görögország legnyugatibb pontja. A buja növényzetű, természeti kincsekben gazdag területet alig 380-an lakják, és mivel csak kevés turista keresi fel, a nyári szezonban is csendes és nyugodt kikapcsolódást kínál. A sziget központjának számító Horióban és elő számú kikötője, Ammosz környékén is számos hotel, taverna, autókölcsönző és kávézó működik.

Othonoi egyik érdekessége, hogy a legenda szerint itt található a görög mitológiából ismert Kalüpszó barlangja, amelyben a nimfa hét éven át tartotta fogva a szerelmét nem viszonzó Odüsszeüszt. Bár Homérosz eposzában Ógügié szigeteként azonosította Othonoit, amely kapcsán burjánzó ciprusfák erős illatáról írt (amely valóban őshonos a szigeten), az általánosan elfogadott elmélet szerint azonban Kalüpszó otthona a máltái Tal-Mixta barlang volt. Jelenlegi formájában egyénként a barlang mintegy 100 méter mély és 20 méter magas. őle nem messze húzódik az elképesztő, fehér homokos Aszpri-Ammosz strand, amely nyaranta az idelátogató turisták egyik kedvenc helyszíne. A fürdőzésre is alkalmas partszakaszra kizárólag hajón lehet eljutni, és az odavezető út során is pazar kilátásban van részünk.

Othonoi történelmi jelentősége sem elhanyagolható. A térségben a 16. században a törökök és a keresztény államok közötti csaták állandó helyszíne volt. A Hajreddin Barbarossa pasa által vezetett oszmán flotta 1537-ben elfoglalta Velence égei-tengeri birtokait, és a hadjárat során lemészárolták a sziget lakóit. Az áldozatok emlékét egy kereszt őrzi. 1815-ben Nagy-Britannia foglalta el Othonoit, amely 1864-ben, a Jón-szigetek többi tagjával együtt, beleértve a Diapontiákat is, került görög fennhatóság alá. 1940 decemberében a sziget közelében süllyedt el a Protefsz nevű görög tengeralattjáró, miután egy lőszert szállító olasz konvojra támadt – ez volt a görög haditengerészet első vesztesége a második világháborúban. A legénység tiszteletére emelt emlékmű 2015 júniusa óta látogatható.

Az emlékművek mellett felkereshetjük az Ammoszban, valamint Chorióban álló, 19. század végén épült Szentháromság és Szent György templomokat. A part menti világítótorony közelében még egy Kasztri nevű kis velencei erőd romjait is láthatjuk. Az egyedi panorámát kínáló területen a túrázás is kihagyhatatlan program. Othonoi leghosszabb ösvényén keresztül gyalogosan elérhetjük valamennyi települést, köztük az igazi görög hangulatot árasztó Vitszentziatika falut, és megmászhatjuk a sziget legmagasabb csúcsát, a 395 méteres Imerovigli-hegyet is. A hegytetőről nem csupán a Diapontiák többi tagjára, valamint az Adriai- és Jón-tengerre láthatunk el, de még az albán és olasz partokra is. A búvárok számára pedig a tengerfenék különleges domborzata és a sziklák között megbúvó barlangok jelenthetnek különleges élményt.


