Régen minden más volt... Így változtak az idők során budapesti közismert terei!

Deák Ferenc tér

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

A Budapest szívében található tér igazi tömegközlekedési csomópont: villamosok, metrók és buszok sokasága fut itt össze. A kontinentális Európa első földalatti vasútvonala, a mai M1-es metró (kisföldalatti) 1896-os létrehozása indította el ezt a folyamatot, bár már korábban is központi helyet foglalt el a városban. Az idők folyamán elnevezése is sűrűn változott, viselte már a Zsidó tér, Szén tér, Török tér, Evangélikus tér és Káposztás tér nevet is.

Nyugati tér

Már az első pesti vasúti pályaudvar is ezen a helyen állt, csak akkor még Pesti indóháznak hívták: 1846-tól innen indult Magyarország első vasútvonala, amely Pestet és Vácot kötötte össze. Az épületet a nagykörút kialakulásakor építették át, az 1877-ben megnyílt mai Nyugati pályaudvar terveit Gustav Eiffel tervezőirodájának munkatársa, Seyrig Théofil készítette. Az M3-as metróvonal 1981-ben érte el az éppen Marx térnek nevezett Nyugati-teret, ekkor készült el a környék látványát meghatározó alul- és felüljáró is. A 2000-ben megnyílt Westend bevásárlóközpont korábban egy kétes hírű szálloda működött, amit a köznyelv a pályaudvar miatt hívott Westendnek.

Fotó: Fortepan / Fortepan

Blaha Lujza tér

Egészen 1965-ig a Nemzeti Színház és az 1926-ban megnyílt Corvin Áruház határozta meg a tér arcultát. A nagy változást a metróépítés (egész pontosan az M2-es vonal) hozta el, amely miatt felrobbantották a színházépületet. Itt volt a korabeli Budapest egyik legnépszerűbb kávéháza, az 1894-ben megnyitott (és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületről elnevezett) EMKE, vele szemben pedig, az Erzsébet-körút túlsó oldalán nyílt meg az 1960-as években Budapest legelső 24 órán át nyitva tartó üzlete, az Éjjel-nappali Csemege.

Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück und Sohn

Ferenciek tere

A közismert közlekedési csomópont már 150 éve viseli jelenlegi nevét, amelyet a pesti ferences templom után kapott. Ennek első változata még 1250 és 1260 között épült, majd a 18. században újjáépítették. 1903-ban készült el a mai Erzsébet híd elődje (amelyet 1945-ben robbantottak fel a csapat csapatok), és 1914-től a hídon át közlekedő villamosjárat is áthaladt a Ferenciek-terén. Egészen 1972-ig, amikor a metróhálózat kiépülésével a földalatti tömegközlekedés váltotta fel a villamost.

Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Flórián tér

Egy 18. századi magyar szobrász, Bebo Károly faragta ki az 1819 és 1952 között itt álló Szent Flórián szobrot, amely az óbudai tér nevét is adta. A terület kultúrtörténeti jelentősége, hogy 1778-ban itt zajlottak az első régészeti ásatások Magyarországon: A tér forgalma az Árpád-híd 1950-es átadásával kezdett növekedni, ennek köszönhetően vette át idővel kerületi központ szerepet a Fő tértől. Az addigi kisvárosias városképet az óbudai panelházas lakótelep 1969 és 1984 közötti kiépítése változtatta meg, a villamosvonal pedig 1984-ben ért el a teret – ekkor készült el a két felüljáró is.