Gyorsan változó városképek – miért emelnek egyre több extrémvékony felhőkarcolót?

Nem régen adták át a világ legvékonyabb és legmagasabb felhőkarcolóját, a Steinway Towert – más néven, a 111 West 57th Streetet Manhattan közepén. A Steinway toronyépület 84 emeletes, 435 méter magas és a magasság-szélesség aránya 24:1-hez. De nem az egyetlen ilyen nyúlánk felhőkarcoló Manhattanben, ahogy a fenti képen is láthatod, már mellette is épült pár darab, ezt a területet a Milliárdosok sorának (Billionaires Row) is nevezik New Yorkban.

Első látásra ellentmond a fizika törvényeinek, hogy a ceruzatornyok erős kilengések nélkül, sziklaszilárdan és biztonságosan álljanak, egy több tízmilliós nagyváros kellős közepén, pedig a legújabb építészeti vívmányoknak köszönhetően ugyanolyan biztonságosak ezek is.

Fotó: Shutterstock

A 10:1-nél nagyobb arány-különbséget mutató épületek már ceruzatornyok, és egyre jobban szaporodnak az egész világon. Például Melbourne-ben és Hongkongban olyan kevés szabad terület van a városközpontban, hogy a fejlesztők inkább a felfelé építkezés mellett döntenek. Már Sydney-ben, Londonban, Birminghamben és Torontóban tervben van a ceruzatornyok építese, valószínűleg tíz éven belül elszaporodnak a világ minden nagyvárosában.

A városi túlnépesedésből logikusan következik, hogy egyre több ilyen toronyház épül majd.

New Yorkban például a telekhez tartozó légteret, azaz a fölötte való tér beépítési jogát is meg kell vásárolni. Tehát ha valaki meg tudja venni a méregdrága telekár mellett még a hozzá tartozó légteret is, az már valódi státusz szimbólum – a milliárdosok ezzel is demonstrálják a vagyonukat. Minél dizájnosabb, karcsúbb és magasabb tornyot építenek, annál előkelőbbek a gazdagok között.